“A történelem nem számít – figyelmeztetett Akasa. – A művészet nem számít. Olyan folyamatosságot sejtetnek, amely nem létezik. Kielégítik igényünket a mintára, jóllakatják éhségünket a jelentésre. Ám végső soron megcsalnak. A jelentést nekünk kell megadnunk.”
TovábbPedig csak paprika
Pedig csak paprika. Az a zöldes-sárga, paprika klasszik. Legalábbis nekem az. Pár hete folyton a keresztmamim jutott róla az eszembe. Mindig vett, amikor meglátogattam. Virslit főzött általában, mellé kaptam a paprikát, felvágva. Emlékszem a tálra, amiben tartotta. Ott a hűtő tetején. A vége felé már kosz volt a konyhában. Anyu szégyellte ezt a koszt, mert [...]
Tovább anya, anyu, betegség, család, élet, emlék, étel, halál, keresztanyu, lecsó, múlt, nő, paprika, sírás, testvérHa a rendszer nem változik
Azon gondolkodtam ma, hogy vajon hogyan alakult volna az életem, ha nincs a rendszerváltás. Őszintén szólva megjósolhatatlan, hogy hogy alakult volna. Nem jártam volna arra a főiskolára, ahová jártam. Nem dolgoztam volna egy nemzetközi hanglemezkiadónál, ahol nem ismertem volna meg Pét. Mivel húsz éve az életemnek nem volt erősen kirajzolódó iránya, nem tartottam sehová, csak [...]
Tovább múlt, nosztalgia, olasz, változásMinden kezdet nosztalgikus… idővel
Ma anekdotázós nap volt eddig, vagy valami hasonló. Én arra emlékeztem, hogy amikor Pével összeköltöztünk, nem nagyon volt semmink. egy egészen aprócska albérletben laktunk, ahol a “konyha” 77cm*130cm volt. Amíg nem volt mosogató, addig a mosdókagylóban mosogattam. Anyukám talált nekünk egy két(!)tálcás 77 centis mosogatót. Így lett a nokonyha konyhából mosogatófülke. Meg volt egy egy”lángos” [...]
Tovább ágy, albérlet, cica, Gazdi, konyha, mosogat, múlt, Pimpőc, tévé, viccesA Fiú
A fiút kora okán már talán férfinak kellett volna hívni. És már élt is benne a férfi. Meg lehetett látni, ha kellően figyelt az ember. Helyén volt a szíve, ezt első ránézésre bárki megmondhatta róla, de valahogy még hiányzott belőle a kellő magabiztosság, hogy igazán az lehessen. Szelíd volt, és ennivaló, akár egy galamb. Egy [...]
Tovább baleset, barát, emlék, halál, iskola, múlt, tanulásApák
Az öcsémmel álltunk ott. Kezében az egy éves unokaöcsém. Az én kezemben mobiltelefon. Azzal fényképeztem. Kint vártunk a kertben, mert a papámnak éppen magas láza volt, és a nagynéném aznap már másodszorra öltöztette át a gyorsan átizzadt pizsamájából egy tiszta, szárazba. Az öcsémmel ott álltunk a zöldben. Addig nem is tűnt fel, hogy amikor csak [...]
Tovább család, halál, kacsa, múlt, nyuszi, spiritualitásretró
Pé meg én, meg a cicák már rég nem lakunk ott. Kicsit változtak a házak. A boltot is átépítették. A zöldséges bódéja még mindig ugyanaz. Éppen jön nyitni. A haja őszebb, a vevőkkel ugyanúgy beszélget, a kutyák is messziről csóválják a farkukat, ha meglátják. Rámosolygok, de ő nem lát engem. A busz már tova is [...]
Tovább barát, együtt, múlt, smink és divat, szomorúvonatok
Anyukám szerint már egészen aprócska korom óta valami fura rajongással viseltettem a vonatok iránt. Azt is mesélte, hogy még talán két éves se voltam, amikor vonatra szállt velem, mert egyszerűen nem bírtam magammal, ha a kis falucskánk még kisebb állomásához értünk. Nálunk főleg piroskák jártak. Mint minden valamire való faluban, a mi falunkban sem volt [...]
Tovább emlék, Lélek, múlt, utazás, vonat1994
A Magyar Konyha gasztronómiai magazin (98 forint) 1994. 2. számából: Csináltak egy közvéleménykutatást, amire több ezren válaszoltak. “Az általában 3-4 fős családok 45 százaléka havonta kevesebb, mint 10 ezer forint kosztpénzzel gazdálkodik. 47 százalékuk 10 és 20 ezer forint közötti összeget fordít ennivalóra, és csak 8 százalékuk költ ennél többet a család “hasára”. … Hűtőszekrénye [...]
Tovább emlék, gimi, konyha, múlt, pénz