Browsing tag: maszti

Finom kezek


Egy ideje minden nap megmasszírozom a melleimet. Néha a tükörben nézem. Máskor a kezeimmel látom magam. Mennyi mindent tudnak az ujjaim rólam. A finom párnácskák. A tenyerem. Minden barázda és mélyedés egy kapu, és tovább lehet jutni. Játszom. Dédelgetek. Gondoskodok. Érzek. Élvezek. A mellbimbóm keményen áll, és csigalassúsággal simítom végig a tenyeremet rajta, mert olyan

A tánc maszti


Azt kívántam, bár ezer kezem lenne, és egyszerre érezzek mindent.
A következő pillanatban meg annak örültem, hogy csak kettő van, mert olyan gyönyörű érintések voltak, és talán elvesztek volna ezer kéz között.

Adagio


Lassan és finoman játszom magammal. Az érintés még távol van. Az idő szerepe csak annyi, hogy az érzések és történések elválasztódhassanak egymástól. Hogy lehessen lassan. Hogy lehessen finoman. Kiélvezve minden pillanatot. Csak heverek itt, és hagyom, hogy előbb a zene érjen el hozzám. Hullámokban hatoljon belém. Bizsereg a bőrömön. Telt melegség duzzad az ajkaimban. Finoman lüktetnek. Mintha nem férnék el magamban.

A befelé tágulás


Azon gondolkozom néha, hogy akkor is megtapasztaltam volna-e ezt, ha nem választom azt, hogy egyedül maradok? Mi lett volna akkor, ha nem veszem el magamtól azt, ami nem teljes? Az, ahogy most magamhoz érek, az érintésem minősége és mélysége… akkor is megéltem volna ezt a teljességet, aki én vagyok magamnak? Akkor is tudnám, hogy ennyi

Kijöttem a sarokból


Talán a hiány ajándéka. Nem tudom. Vagy épp ellenkezőleg. Talán az elköteleződésem ajándéka. Nem is olyan régen hoztam egy döntést, hogy felelősséget vállalok az örömömért és a boldogságomért. És ezzel együtt elengedtem az aktuális férfiakat az életemből. Talán ellentmondásnak tűnik, pedig nem az. És meglovagolom a vágyaimat. A puncim forróságát vagy a puha érzékenységét. A

Elvarázsolva


Egyszerűen csak azt választom, hogy hagyom ezeket a jeleneteket magamban élni. Együtt égek a tűzzel. Elolvadok egy időre. Súlytalannak érzem magam, miközben mozdulatlan maradok. Eláraszt az érzés. Nem akarom kockáztatni az élményt még egy mozdulattal sem, mert ahogy meg akarom ragadni, ahogy magamhoz nyúlok, elpárolog. Én pedig ott maradok egyedül, üresen. Ritkán masztizok már. 7 hete OM-oztam

Legalább nem én


Egyedül érzem magam nagyon most éppen. Jó lenne megpihenni egy kicsit. Egy kicsit, csak egy kicsit nem csak én lenni, hanem valaki más és én. De leginkább csak befogadni, elfogadni, kapni. Elengedni magam teljesen valaki mellett, akiben megbízom. Hátra dőlni, kinyílni, élvezni, lebegni.     De egyedül vagyok. Csak én vagyok magamnak, és tiszta mázli, hogy

A puding most éppen teljesen ízű. Kívül is belül.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

August 13, 2018

Nem minden gyönyör

August 13, 2018