Browsing tag: h-i-m

Az utolsó OM


Az volt az utolsó éjszaka, amit együtt töltöttünk. Az volt az utolsó OM. Az utolsó, amikor igazán közel voltunk. Nem akkor változott meg minden. Az már korábban volt. Mi pedig ott voltunk egy estére még egy kicsit a közelben, ugyanakkor már a távolban is. Omoztunk. Akkor már épült bennem az, hogy mit és hogyan akarok

Amilyen csak lenni tudok


Egyesével vette le rólam a ruhadarabjaimat. Felemeltem a kezem, hogy lehúzhassa a felsőmet. Aztán a rózsaszín melltartóm következett. Egészen közel állt hozzám, ahogy a hátam mögött kikapcsolta a kapcsokat. Magamba szívtam a közelségét. A melleim már szabadok. A szűk szoknyám végigsimul a lábaimon mielőtt a földre érne. Aztán a harisnyanadrágom következik. Rajtam már csak az

Az ő helyén


Már világos volt, amikor felébredtem. Az ő ágyában voltam. Tudtam, hogy hamarosan jelez majd az ébresztő óra. Felkeltem, hogy pisilni menjek. Finoman felsóhajtott álmában, és átölelte az üres, meleg helyemet. Megfogott, ahogy így kívülről láttam feküdni a ragyogó sötétség közepén, ahogy szinte világított a teste. Amikor visszatértem, az ő oldalára feküdtem az ágyban, mögé. Apró

Tartás


Hajnali 4 volt. Akkor már jó ideje feküdtem az ágyban. Az egyik oldalamon a fal volt. A másik oldalamon ő aludt édesen és békésen, ahogy szokott. A keze a csípőmön nyugodott, én pedig rettenetesen éreztem magam.

"Szeretem, ahogy befogadsz. Ahogy felfekszel "rám" (a lényemre) és hagyod, hogy tartsalak, hagyod hogy az élmény megélődjön benned, és mész vele. Közben meg kapaszkodsz belém mint stabil pontba, de meg is lovagolsz mint hullámot. Ez a kettősség, amit szeretek adni. Stabilnak és erőnek lenni... Egyszerre elmozdítani és megtartani, de nem szétszakítani."

h-i-m

Lökések


Attól indulok be, amit a szemében látok. Attól a fénytől. Vagy attól, ahogy hozzám ér. Pedig nem is látom, de mégis olyan erősen érzem. Előző nap, amikor apró csókokat lehelt a csuklómra, aztán végigcsókolta a kézfejemet, a puncim forró lüktetésbe kezdett. Máshogy élem meg a távolságokat. A testem emlékszik. Sokáig visszhangzik még bennem a gyönyör,

Újra és újra és újra és…


Még egészen kora reggel volt. Alhattunk volna tovább, ehelyett inkább szerettük egymást. A bőre meleg, és olyan ragyogó. Ahogy simogatom, annyira él. Itt van. Most. Aztán a hasamra fekszem, és ő futtatja végig a kezét rajtam. Imádom a súlyát érezni, ahogy lassan rám fekszik. A bőre a bőrömön. A súlya jelen. És még többet akarok

Élvezz engem


A lábai között térdeltem. A síkosító miatt annyira folyékonyak voltak a mozdulataim. A farka gyönyörű és kemény. Amikor elengedem, és csak a kezemet mozgatom, úgy, hogy szinte hozzá sem férek, egyszerűen a tenyerembe ugrik. Mintha dorombolna nekem. Élvezz engem. Sokáig játszottam vele, és csodáltam a szépségét, a mozdulatait, a tiszta befogadását, mielőtt úgy döntöttem, hogy

A habozós történet


Reggel volt, és ő éppen dolgozni készült. Még meztelenül feküdtünk az ágyban, és kapucsínót ittunk, amikor kivett egy kanálnyi tejhabot és a mellbimbómra engedte a puha, édeskés habfelhőt. És már közelednek is az ajkai. Annyira izgató még a látványa is, ahogy érzékien az ajkai közé veszi a mellbimbómat. Őrjítően lassan tűnik el az a hab.

A háló


A nagy, bordó, szív alakú fotelomban ülök. Ő velem szemben a zsámolyon. Én meztelen vagyok. Ő még ruhában. A combjaim széttárva, átvetve a lábain. Éppen leérnek így a lábujjhegyeim. Olyan volt ott ülni, mint hullámokon siklani. Fel és le. Szét és össze. Én: Gyere, menjünk át a hálóba! H-i-m: A hálóba? Biztos a fekete özvegyek

A puding most éppen fantasztikus ízű. És örül neki.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018

Nem vagy

May 10, 2018