puding » fürdő

Thank you for

puding — Tue, 15 Jun 2010 12:31:28 +0000

Van újra meleg víz. Folyik a csapból. Bármikor, amikor megnyitom a meleg vizes csapot. Van újra zuhanyrózsás maszti, ami hideg vízzel nem vonzott annyira. Köszönet érte Pé istennek. Meg egy kicsit saját magamnak is. De nekem tényleg csak kicsit. És persze köszönet az állítható fejű, sokféleképpen spriccelő zuhanyrózsákért. Ezért köszönet anyunak, mert tőle kaptam.

Árva punci

puding — Thu, 08 Oct 2009 23:43:58 +0000

Pé meg én szokás szerint együtt fürödtünk. Ültünk a kádban egymással szemben. Lábujjaival a puncimnál matat.

Én: -Éhes, árva punci vagyok.
Pé: -Te szegényke. De ne félj, talán nemsokára lesz társad.
Én: -Egy másik punci?
Pé: -Nem pont arra gondoltam, mert akkor már két éhes, árva punci lenne itthon.

Sokféle párok

puding — Tue, 08 Sep 2009 23:59:56 +0000

Szólok előre, mielőtt kiborultok, hogy az összeállítás sokféle párról készült, beleértve a férfi-férfi párosítást is. A képeket most is a forrásukra linkeltem.

tovább fotósorozat

puding — Sun, 05 Jul 2009 21:32:42 +0000

Hammam: Kate Moss a W Magazine-ban 2008 szeptember

Burjánzó világ

puding — Mon, 18 May 2009 15:22:33 +0000

Minden a legteljesebb pompájában virított a kertben. Helyenként a csalán is. A növények szép nagyra nőttek, sokféle színben pompáztak, és teljes erőbedobással pumpálták az oxigént a levegőbe. A hangyák minden zaklatás ellenére újra és újra felépítették hangyapoliszukat, csak ezúttal egy kicsit beljebb a fű közepén. Azóta is folyamatosan sietnek, rohannak, szorgalmasan nyomulnak és kutakodnak mindenfelé az összes lábukkal.
Amikor szombaton kikötöttük pórázon a Cilamilát, hadd mászkáljon kedvére X méteres körzeten belül, úgy eltűnt a “fűben”, hogy Pé csak a póráz zsinórját követve talált rá. Aztán Pé lenyírta a füvet. Persze előbb a Cilamilát visszaköltöztettük a szobába.
A rózsák egyre másra nyitják az öklömnyi fejüket. A futórózsa felkúszott egészen a hálószoba ablakig, ott bekopogott, de mivel nem engedte be senki, és nem talált semmi kapaszkodót, végül újra lefelé vette az irányt. Tobzódnak a színek.
Anyósoméktól kaptunk egy hintaágyat a teraszra, meg asztalt, meg székeket. Azóta Pé kivonszol a kertbe reggelizni, vagy kávézni. Szerencsére nem mindig jut eszébe a friss levegőn enni.
Egy pók beköltözött a fürdőszobában a sarokkád sarok része fölé. Úgy takarítottam, hogy lehetőleg ne bántsam. Magasabbra mászott és ágnak álcázta magát, mintha ezzel el tudna bújni egy fürdőszobában. Még nem elég civilizált ahhoz, hogy kellőképpen el tudjon vegyülni. Aztán másnapra eltűnt. Lehet, hogy megsértődött, amiért takarítottam, vagy megunta a rendszeresen gőzfürdővé avanzsált lakhelyét, és elköltözött a trópusokról.
Egy természetundoros blogger helyzetjelentését olvashattátok. A konyhából írt, nyitott ablak mellett.

Undé poszt (lehet mortem)

puding — Fri, 08 May 2009 20:22:10 +0000

Elvonultam a fürdőszobába. Fürödni, naná. A víz forró. Vittem magammal csokit is. Egy sor csokis-epres milkát (mit nem adnék egy kis starbrook airlines-os töltött tábláért. Nem gondol, nem gondol, nem gondol). Fentem rá a fogam, mert az ételeket úgy csinálják, hogy a legelső, meg a legutolsó falat a legfinomabb. Főleg a legutolsó. Biztos valami speciális algoritmus kidolgozza, melyik lesz az a falat, különben honnan tudhatnák előre. Nagyon cseles mindenesetre.
Fekszem a kádban. Kezemben könyv. Csicsergnek a madarak. Gyümölcs illat lengedez. A nem túl fárasztó nap után jólesik ez az ejtőzés a kádban. Agyacskámba bevillan a csokoládé képe. Minden ideális. Most vagyok a csúcson. Ennél jobb már nem lesz, itt az idő, hogy emeljük az élvezeti értéket. A csokival.
Kinyúlok a kádból. Megragadom. Közeledik, közeledik, közeledik. Aztán egy elegáns mozdulattal kiugrik a kezemből, és landol a vécé alatt. Az én utolsó falatom. Az én epres milkám. Az jár nekem, be volt tervezve. Ahhh…
Eszembe villan anyám hangja, ahogy azt mondja: “Nem féltelek lányom, te a jég hátán is megélsz.”. (Később persze megtanult félteni, de az már egy másik történet.) Anyám bízik bennem. Meg tudok oldani egy ekkora válságot. Hát nyúlok ki a kádból. Közeledek, közeledek, közeledek. Megvan. Újra a kezemben tartom a kincset. Kissé megviseltnek tűnik. Most mi a pitlákot csináljak? Gyorsan belemártogattam a fürdővízbe. Letörölgettem kicsit, aztán jóízűen elmajszoltam.
Néha egy szűz is kirúghat a hámból. A milyen halálos betegséget kaphattam ettől kérdéssorozat feltehetőleg majd elalvás után kezd el riogatni. Most mintha egy kicsit kaparna a torkom.