Browsing tag: erő

Ahogy ez az erő


Volt, amikor olyannak éreztem, mintha egy vonat jött volna felém megállíthatatlanul. Tudtam, hogy teljes erővel csapódik majd bele az életembe. És így is lett. Hiába zokogtam, és reszkettem egész testemben, és kapaszkodtam, szinte minden apró darabokra tört. Az életem egy teljes bombázás után. Ott álltam egyedül. Meztelenül. Fázva. És nem akartam bezárni a lebombázott szívemet.

Mélyen tisztellek, Sötétségem


Velem volt mindig. Olyan őrültségnek tűnt belemenni a sötétségbe önszántamból. Pedig megtettem tisztelettel, várakozással. Tudtam, hogy úgysem kerülhetem el, így legalább az én választásom volt. Az én ritmusom. A választott átélésem. Van ez a mondat: “Az alvilág útjai tökéletesek, és megkérdőjelezhetetlenek.” Ez jutott eszembe aznap reggel. A sumer Inanna, emberből lett istennő történetében mondják ezt a

pudingocska szereti


Pudingocska szereti a férfiakat úgy általában. Egyet is szeret, de kettőt… hmmm… (Vannak itt előzetesek is, csak úgy mondom.) Még képek Nos, pudingocska amúgy nem egy birkózó fan, de már az ötlet is borzongató, hogy két izmos, erős hím hajtogatja és dobálja egymást. A végén a győztes levarrja vesztest, aki bizony szopni (is) fog. Az

Azt mondja…


Azt mondja, nagyon jó, hogy a férfi fizikailag ilyen erős. Felkapja, mint egy tollpihét. És a férfi néha birkózni akar vele. Két vállra fekteti. Birkózni én is szeretek, mondom, és a fejemben máris ott az emlék, ahogy kapálózom Pé alatt, és komolyan veszem. Nagyon komolyan. Ha le tudsz győzni, megkaphatsz, de harcolni fogok. Le kell,

nemet mondtam


Én nagyon sokáig védtelen voltam az ilyen zaklatásokkal szemben előfordult pedig velem nem is egyszer. Nem tudom, mindről írtam-e. Volt ugye 12 éves koromban, amikor álló farokkal lenyomott a kanepéra, és azt mondta, hogy senki nem hinne nekem, ha elmondanám. Aztán volt az a srác a vonaton, aki engem bámult és kiverte magának. Aztán volt

A puding most éppen középen ízű. Más innen.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Amim csak van

June 17, 2018

Sok mindent szoktam

June 6, 2018

Az igenek

May 26, 2018

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018