Emlékeztek Jaiyára? Érdekes (bár igazából annyira nem meglepő) cikket olvastam nemrég róla, illetve arról a szokatlan családmodellről, aminek ő a központi figurája, háztartás két férfivel és egy gyerekkel. Legalábbis most, a jövő még nincs kőbe vésve. Nem kis teljesítmény hat évig fenntartani egy hármas kapcsolatot, de nekik sikerült. Pedig valljuk be, két embernek is elég [...]
Tovább
Annyi dolog van, amiket látva nem is az a legjobb szó, hogy értetlenkedem, hanem egyszerűen nem is értem, hogy hogy történhet meg ilyen akár egyszer is. Pedig megtörténik. Újra és újra és újra. Hogy lehet kitoloncolni valakit, a gyerekét pedig állami gondozásba adni. Hogy lehet, hogy egy anya, aki szereti a gyerekét, és gondoskodik róla, [...]
TovábbÉs ilyenkor a Fifinek is sütök saját bundás kenyeret, és azt kapja reggelire. Örül neki. Nagyobb darabokban adom oda neki, és boldogan szteppel, hogy jajdejó. Ma amúgy is jó napja van, mert süt a nap, mert a gazdik már játszottak vele egyet, mert kialudta magát, mivel én sem köhögtem végig az éjszakát. Azt még nem [...]
Tovább[pro-player width='510' height='289' type='video']http://www.youtube.com/watch?v=4z7unIDhEB8[/pro-player]
TovábbErről jutott eszembe, hogy kiskoromban mennyire utáltam, hogy az öcsém kapta az űrhajós bögre/tányér készletet. Az enyémen randa gnómok törpék voltak és ocsmány virágok. Oké, az űrhajók sem a hagyományos értelemben szépek, de akkor is űűűűűűűrhajók. Meg csillagok, meg azt hiszem lézersugarak is voltak rajta. De nem igaziból persze, hanem csak úgy mutatóba, növelve a [...]
Tovább1. Anyós: Úristen, te még csak most kezded el főzni a kocsonyát? Csak reggelre lesz kész. Én: Tudom. Pont így terveztem. 2. Tíz perccel később újból keres az anyós skype-on. Anyós: Neked programozható a tűzhelyed? (Tudja, hogy nem az.) Én: Nem. Anyós: Úristen, mire felkeltek, elpárolog a kocsonyának leve. Csak nehogy tábortűz legyen nálatok és [...]
TovábbNagyrészt megnyugodtam. Már nem keseredek el azon, hogy alig van pénzünk karácsonyi ajándékra, mert igazából mindegy. Megoldjuk. Senki nem az ajándékot várja, hanem az odafigyelést, az együtt töltött időt. Elég volt visszagondolni a karácsonyainkra, hogy megnyugodjak. Mind csodálatos volt. Persze szeretném ajándékokkal is megmutatni, hogy a szeretteim fontosak nekem és nekünk. Persze szeretnék elfogadni és [...]
TovábbFigyelem, ahogy csinálja. Két darabba vágja a hullámcsatot. Azok lesznek a mankók. Aztán tartanom kell a csatlakozót, amíg a pákával összeforrasztja a vezetékeket. Az a szag… a forró ón szaga engem midig Pére emlékeztet. Azzal varázsolja el a dolgokat. Életre kelnek tőle a halottak vagy megtáltosodnak az addig elemes kütyük. Szigetelő szalag jön aztán, majd [...]
TovábbA Jezabel egy vagány, angol nyelvű, női portál, ami néha olvasgatok, amikor eszembe jut, vagy amikor kerülőutakon eljut hozzám egy-egy írás. Most éppen a 10 legszörnyűbb masztis sztori. Igazából ezek közül viszonylag kevés a valóban rémséges sztori (a szöszleszedősre inkább nem gondolok). Én például inkább cukinak tartom, hogy egy hét éves kislány meglovagolja a nagy [...]
Tovább