Browsing tag: apa

A boldog ízű puding


Az én boldogságom általában passzív, csendes és nyugalmas. Ahogy visszagondolok a boldog perceimre, azok főként békés pillanatok. Gyakran egyedül megélt pillanatok. Emlékszem az iskolában a tanárom megvető tekintetére, amiért nem akartam a többiekkel fogócskázni. Nem értette, miért jó nekem, hogy kényeskedő liba vagyok, aki nem játszik a többiekkel. Ha kimaradok a boldog játékból, akkor biztos

Füstbe ment tervek


Irultam és pirultam. Izzottam a vágytól. Parázslott a tekintetem. Vöröslött az arcom. Megégettem magam és másokat. Szívtam eleget. Vártam, hogy elnyomjanak, de engem is csak égve dobtak el… “A cigaretta addig csókoltatja magát urával, míg hamuvá nem lesz a teste. Én leszek a te cigarettád, uram.” Több mint 15 éve tudom ezt a mondatot. Oriana

Álmodtam


Az úgy volt kérem szépen, hogy pudingocska álmodott kettőt is. Többek közt úgy lehetséges ez, hogy nagyon sokáig aludt. És amikor felébredt, akkor nem kelt fel, hanem még jobban odagömbölyödött Péhez, és aztán még visszaaludt, biztos, ami biztos. Nem árt, ha az ember egy kicsikét előrébb jár alvásilag, a hét végére úgyis lecsúsztatja. Na, nem

Csak most jutott eszembe


Hét vagy nyolc éves lehettem. Otthon voltam, és unatkoztam. Nem azért, mintha nem lettek volna játékaim, vagy ilyesmi, csak egyszerűen nem volt kedvem egyikhez sem. Minden áron azt szerettem volna, ha apu játszik velem inkább. Igaz, apu soha nem szokott velem játszani, de mesélni szokott néha mindenféle érdekes dolgokat, vagy az öcsém terepasztalához csináltunk házakat,

Amúgy különben


Amúgy különben holnap és holnapután nem vagyok. Hazautazom a családomhoz. Meglátogatom aput, a nagypapámat és a keresztmamimat. Múlt szerdán felhívom aput, hogy hogy vannak otthon, mert szervezném az utazást. Azt mondja, szuper, pont szabin vannak. Megbeszéljük, hogy a következő szerdán megyek, és csütörtök este jövök vissza. (Azt sajnos csak később konstatáltam, hogy szerda, az augusztus

buborékok


Bevonultam a fürdőszobába. Most nem vittem könyvet, csak egy kis csokoládét. Jó forró víz, zuhanyrózsa a kedvenc masszírozó állásban, ablak nyitva, tiszta a levegő, a víz átlátszó, az ég kék, én meg már előre borzongok attól, mi is vár rám ebben a hatalmas kádban, egy olyan délutánon, mint a tegnapi, amikor minden olyan könnyű és

így múlik el


Hazamentem. Láttam apámat, akitől régen rettegtem, és aki gyenge, kivénhedt oroszlán lett mára. Tele volt potenciállal, bármit elérhetett volna, de még csak ki sem nyújtotta a kezét. Mára elszökött az élet belőle, csak egy kis szikra maradt. Emlékszem, ahogy kiabálja, hogy van pisztolya, és lelövi egész családot, a végén magát is. És emlékszem arra is,

Apu


Apu hívott. Utólag kívánt boldog születésnapot, mert elhagyta a telefonját, benne az új számommal. Ma lett meg. Szeptembertől nem lesz munkahelye. Az autójukat összetörte egy részeg cigány csávó, aki berúgva vezetett hazafelé. Az élettársa elmegy dolgozni. Pár éve leszázalékolták az autóbaleset miatt. Most is tele van csavarokkal. Állítólag van valami munkalehetőség direkt leszázalékoltaknak. Azt ment

álmodtam


Álmodtam. Álmomban Angyallal barátnők voltunk, és együtt laktunk. Apukám egy szatyorban hozott nekünk két élő pontyot.

A puding most éppen eleven ízű. Szenvedélyesen.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.