Browsing category Test

Nem így


Annyira húzódott a testem. Mintha csikorognának az izmaim. Utálom az izomlázat. Nem csak azért, mert fáj, hanem mert olyan, mintha meg lennék kötözve. Mintha minden lefelé, magamba húzna vissza. Mintha részben be lennék zárva magamba. Ezért is választottam ma a detox jógát. Csupa csavarás, nyújtózás, pulzálás, kitartás. Mint amikor egy szivacsot akarsz szárazra csavarni. Folyik is rólam

Az ő kezében


Nagyon szeretem, ahogy megölel. Pedig annyira súlytalanul teszi, hogy szinte meg sem érzed, de csak szinte. Talán éppen ezért. Ezért a könnyű érzésért. Eljut a szívemig. Mégis mindig ő köszöni meg először az ölelést. A hangja is finom. Az egész lényében van valami légies. A keze alig ér a jobb vállamhoz, ahogy végigsimítja, mégis annyira

Female sexual pleasure, rightly understood, is not just about sexuality, or just about pleasure. It serves, also, as a medium of female self-knowledge and hopefulness; female creativity and courage; female focus and initiative; female bliss and transcendence; and as medium of a sensibility that feels very much like freedom. To understand the vagina properly is to realise that it is not only coextensive with the female brain, but is also, essentially, part of the female soul… Once one understands what scientists at the most advanced laboratories and clinics around the world are confirming — that the vagina and the brain are essentially one network, or “one whole system,” as they tend to put it, and that the vagina mediates female confidence, creativity, and sense of transcendence — the answers to many of these seeming mysteries fall into place.

Naomi Wolf

Artemisszel, szabadon


De rég volt már, hogy így lebeghettem egy jakuzziban. Nem is volt más rajtam kívül. Csak feküdtem a vízen, a karom és a lábaim nyitottan. Az alulról jövő buborékok végigpásztázták a testemet. Nyugalom. Béke. Játék. Könnyedség. Innen indulok most. Féltem a szauna forróságától, de nem sokáig. Átadtam magam Artemisznek, a zenének, az illatoknak. Cédrus és

Isten hidege


Finoman simította végig a karom. Lentről felfelé. A bőröm adta magát. Ujjatlan felső volt rajta. Egyszerre csak megállt a keze, és megkérdezte, hogy nem fogok-e megfázni, mert hideg a bőröm. Nem akartam felvenni semmit. Napok óta sóvárgom a hideget. Fázni akarok és reszketni. Érezni nem csak a bőrömön, de belül szinte a csontjaimban. Annyira forró

Ugyanarra a zenére táncolok


Reggelente gyakran táncolok kicsit. Kedvem szerint választom meg a zenét, és szabadon mozgok. Vezetem és követem magam. Az én testem. Az én áramlásom. Kicsiket mozdulok csak először. Aztán nagyobb, darabosabb mozdulatok jönnek. Mintha dróton rángatnák a vállam és a könyököm. Kidőlök oldalra. Most a másik oldalam jön. Emelkedés, süllyedés. Nincs benne semmi finomság. Bábnak érzem magam.

Adagio


Lassan és finoman játszom magammal. Az érintés még távol van. Az idő szerepe csak annyi, hogy az érzések és történések elválasztódhassanak egymástól. Hogy lehessen lassan. Hogy lehessen finoman. Kiélvezve minden pillanatot. Csak heverek itt, és hagyom, hogy előbb a zene érjen el hozzám. Hullámokban hatoljon belém. Bizsereg a bőrömön. Telt melegség duzzad az ajkaimban. Finoman lüktetnek. Mintha nem férnék el magamban.

Megérintett. Pedig hozzám sem ért.


Laza volt az a nap, és szabad. Kávéztunk és beszélgettünk. Aztán körbenézett a szobában. Rég járt nálam utoljára. Ahogy a szekrényhez értünk, felvette az egyik sminkecsetemet, és végigsimított vele a kezén. Annyira puha… mondta. Aztán finoman végighúzta az alkaromon. Felsóhajtottam. Mindig nagyon tudott érinteni. Nem csak a keze volt meg hozzá, a hosszú és finom ujjakkal,

Amikor így be vagyok indulva


Amikor így be vagyok indulva, mint az elmúlt napokban, akkor értem meg igazán, hogy miért hagyom magam beleszürkülni időről-időre a hétköznapokba. Csakhogy a napok egyre kevésbé hagyják, hogy beléjük szürküljek. Mintha a nyugalom kivetne magából. A testem állandóan hívja a figyelmem. Jelen vagyok minden vágytelien bizsergető pillanatomban. A belsőm lüktet. Mintha az egyik pillanatban teljesen

A puding most éppen sötétség ízű, és most láthatja, ami eddig rejtve volt.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Odaadom magam magamnak

December 12, 2017

Amilyen csak lenni tudok

December 11, 2017

A helyek bennem

December 10, 2017

Az ő helyén

December 10, 2017