Browsing category Krém

Ahogy tartattam vele a kontrollt


Most, ahogy körülnézek a szobában, mintha tegnap nem történt volna itt semmi. Ahogy elpakoltam az ágyat, szinte alig maradt valami, ami a délutánt idézné. Képtelen voltam még eltenni a fehérneműket, és az eszközök egy részét, amiket a játék előtt készítettem oda. Pont látom innen a fotelemből. Készültem erre a sessionre vele. Arra, hogy én vezessem.

Az orgazmikus életem


Tisztán feküdtem az ágyba. Csak egy vékony takarót húztam magamra. A bőröm annyira friss a zuhany után, hogy olyan érzés, mintha lélegezne. Nem mozdulok, mégis mindenem él. A bőröm alatt érzem az életet áramlani magamban. A hátamon fekszem, a karjaim kicsit oldalt. Teljesen önátadós póz. Hálás vagyok azért, hogy ennyire tudok érezni. Az folyton hullámzó

Adagio


Lassan és finoman játszom magammal. Az érintés még távol van. Az idő szerepe csak annyi, hogy az érzések és történések elválasztódhassanak egymástól. Hogy lehessen lassan. Hogy lehessen finoman. Kiélvezve minden pillanatot. Csak heverek itt, és hagyom, hogy előbb a zene érjen el hozzám. Hullámokban hatoljon belém. Bizsereg a bőrömön. Telt melegség duzzad az ajkaimban. Finoman lüktetnek. Mintha nem férnék el magamban.

Itt vagyok velem mindig


Ki tudja, mi vár rám még valaha az életben. Lehet, hogy anya leszek, és meghal majd a gyerekem, és beleőrülök a bánatba, és ebben az őrületben szépséget és értelmet találok majd. És amikor majd visszanézek arra, aki most vagyok, arra, aki ennyit tud félni a jövőtől, akkor majd mosolygok, és olyan lesz, mintha átölelném magam,

Most játszunk valami mást!


-Do you play? -Try me! Egyedül voltam, és lassan indulnom kellett volna már. Olyan gyönyörűnek éreztem magam. A ruhám kihozza az íveimet. Imádom a sminkem is. A bőröm ragyogóan fényes és illatos és olyan selymes, hogy az a kísértés maga. Érints meg! Úgy érek magamhoz, hogy a lehető legtöbbet érezzek. Pedig amúgy is izzanak az

Tűz és víz


Felhúzom a redőnyöket éjszakára. Az ablakok kitárva, és szabadon áramlik be a balzsamos levegő. Szinte harapni lehet és fürödni benne. Érzem, ahogy a lágy és hűvös fuvallatok láthatatlan simogatásként cirógatják a bőrömet. A szúnyogháló megvéd a hívatlanságtól. Kiélvezhetem az éjszakát. És emlékszem. Mr hívott, hogy: “Már elindultam, kábé 20 perc és nálad vagyok. Elég időd marad

Mélyen tisztellek, Sötétségem


Velem volt mindig. Olyan őrültségnek tűnt belemenni a sötétségbe önszántamból. Pedig megtettem tisztelettel, várakozással. Tudtam, hogy úgysem kerülhetem el, így legalább az én választásom volt. Az én ritmusom. A választott átélésem. Van ez a mondat: “Az alvilág útjai tökéletesek, és megkérdőjelezhetetlenek.” Ez jutott eszembe aznap reggel. A sumer Inanna, emberből lett istennő történetében mondják ezt a

A gólya


Egy apró kis, sárga madárka jött csiripelve. Engem hívott, húzott a hangja és húztak a kis szárnyai maga után. Mentem. Mentem, amíg egy eldugott, sötét barlanghoz nem értünk. Ott csiripelt, hogy menjek be. Idő kellett a szememnek, míg megszokta a benti sötétséget. Odabent egy sérült madár feküdt. Nagy, fehér, gólya. Tudtam, hogy a szerelmem. Nem

Tudnál engem úgy simogatni, hogy… ?


Vártam már nagyon Mr-t, mégis alig értem haza időben. Még át sem tudtam öltözni. Reggel felöltöztem szépen. A sminkem is a helyén. A hajam is rendben. Már csöngetnek is. Kéréssel kezdtem. Azzal, hogy amikor jó nekem és boldog vagyok, gyakran hirtelen megijedek. Nem tart sokáig ez az érzés, és habár tudom, hogy honnan jön, mégis

Ahol a múlt találkozik a jövővel bennem


Fura egy hely ez most. Magasan vagyok. Messzire ellátni. Nem félek, pedig emlékeim szerint félek a magasban. Velem van a múlt. Egészen öregnek látom. Hajlott hátú, fogatlan néni. Vigyorogva kenyércsücsköt majszol, és felőle akár az egész világ felfordulhat, neki akkor is jó. Nem érdekli, mi lesz holnap. Amit az élettől kaphatott, azt már megkapta. Néha

1 2 3 5

A puding most éppen fantasztikus ízű. És örül neki.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

A természet

March 29, 2018

Más voltam

March 13, 2018

olyan… jól

March 8, 2018