A lábai között térdeltem. A síkosító miatt annyira folyékonyak voltak a mozdulataim. A farka gyönyörű és kemény. Amikor elengedem, és csak a kezemet mozgatom, úgy, hogy szinte hozzá sem férek, egyszerűen a tenyerembe ugrik. Mintha dorombolna nekem. Élvezz engem. Sokáig játszottam vele, és csodáltam a szépségét, a mozdulatait, a tiszta befogadását, mielőtt úgy döntöttem, hogy
Reggel volt, és ő éppen dolgozni készült. Még meztelenül feküdtünk az ágyban, és kapucsínót ittunk, amikor kivett egy kanálnyi tejhabot és a mellbimbómra engedte a puha, édeskés habfelhőt. És már közelednek is az ajkai. Annyira izgató még a látványa is, ahogy érzékien az ajkai közé veszi a mellbimbómat. Őrjítően lassan tűnik el az a hab.
Most, ahogy körülnézek a szobában, mintha tegnap nem történt volna itt semmi. Ahogy elpakoltam az ágyat, szinte alig maradt valami, ami a délutánt idézné. Képtelen voltam még eltenni a fehérneműket, és az eszközök egy részét, amiket a játék előtt készítettem oda. Pont látom innen a fotelemből. Készültem erre a sessionre vele. Arra, hogy én vezessem.
Lassú és mély. Belesimulok a vállába, és hangosan felsóhajtok. Minden csupa gyengédség bennem és körülöttünk. Most még. Olyan érzés, mintha a szívem lágyan hullámozna. Mélyen és magasan. Belenyílok, amikor a karjaiba zár. Itt vagyok. Itt vagyok. Én is itt vagyok. Csak a szívemnek éppen orgazmusa volt.
Miután meghaltam, lefeküdt mellém. A kezemben tartottam a farkát, és nem tudtam elengedni. Mintha a karom részecskéi szétszóródtak volna, és nem is test lennék, hanem hullámokba sűrűsödő energia, kapcsolódva a testem többi részéhez. Aztán felém nyújtotta a karját, és a másik tenyerem a tenyerébe helyeztem. Nyugalmat vártam, elolvadást, ehelyett a testem reszketni és vibrálni kezdett.
Mintha valahogy ott maradtam volna abban a világban. Ott a simogatások és ölelések között. A melegen bugyogó mélyről jövő nedvességemben. Az eső hangja tökéletes visszhangom. Megnyugtatóan bőséges. Átváltozik. Természetes. Igazi. A csokoládés masszázsom. Úgy masszírozott, hogy egészen a végéig fel sem emelte a kezét rólam. Minden vezet valahová és még tovább. Nyolcasokat rajzolt a hátamra,
Mire eljutottunk oda, hogy behelyezkedtünk az OM*-hoz a puncim már szinte lángolt. Azt szeretem ebben a pózban, hogy meg tudom érinteni. Hogy olyan könnyű nekem is kapcsolódni hozzá, nem csak neki hozzám. Megmarkoltam a vádliját és a combját, és abban a pillanatban eltűnt belőlem a feszült felfokozottság, miközben az izgalom maradt. Tele vagyok energiával. A
Éreztem, ahogy a puncim spriccel. Azt a lágy és meleg nedvességet, ami simogatóan árasztotta el az bőrömet. Spockkal éppen egymás szemébe néztünk, ahogy nyalt, és amikor ez a nedvesség kibugyogott belőlem, felemelte a fejét.Úgy ragyogott az arca. A szemében egyszerre láttam csodálkozást, kíváncsiságot, talán még egy kis hálát is. Azt hiszem, hogy valami olyasmit mondtam,
Éppen félálomban vagyok, amikor felhív, hogy akkor jön ma. Két óra múlva itt van. Én még maradok egy darabig az ágyban. Megengedtem magamnak, hogy szabad legyek, hogy kiélvezzem. Az ágynemű tiszta. Olyan kellemes érzés. A levegő is tiszta. Egyszerűen élvezem, ahogy mozog. Finoman, hűvösen, megnyugtatóan, játékosan és izgatóan egyszerre. A bőröm annyira él. De nem
Azt kívántam, bár ezer kezem lenne, és egyszerre érezzek mindent.
A következő pillanatban meg annak örültem, hogy csak kettő van, mert olyan gyönyörű érintések voltak, és talán elvesztek volna ezer kéz között.
