Browsing category Megtörtént

Nem vagyok ura semmimnek, csak élvezője


Feküdjünk inkább, akkor jobban tudsz simogatni. – mondtam neki. A keze annyira finom. Ahogy érzem a súlyát a bőrömön, az formát ad az érintésnek, és a testem érzékenysége körvonalazódik. Mennyire jó érezni. Mintha egy tollpihe lennék. Az egész életem ott lebeg bennem. Minden tiszta és átlátszó. A mellemet simogatja lágyan. Hullámzik a keblem, ahogy levegőért

Egyre többet vettem el


Nem írtam róla eddig, most mégis megteszem, mert ma, ahogy meséltem róla, előtörtek belőlem az emlékek, és nem akarom, hogy elvesszenek. Ha leírom ide, akkor viszont megmarad belőle valami. Már több mint egy éve annak, hogy írt nekem fetlife-on, mert úgy érezte, hogy olyan nő vagyok, akivel sok a közös bennünk. És minden tiszteletem ellenére,

Az öröm kellős közepén


Ahogy azt mondta, hogy szeretné szolgálni az örömömet, az megnyugtatott. Éreztem, hogy mennyire tiszta a szándéka. Így könnyebb volt átadni magam a simogatásoknak. Hagyni magam érezni. Az első om* annyira könnyed volt és lebegős. Azt kértem, hogy legyen egy kicsit lassabb. Annyira nehéz volt most belelassulni az életem ringásába. Mindig azt éreztem, hogy pont ez

Érzékeny vagyok


Kora délután elvonultam egy puncisimiző szünetet tartani. A bőröm olyan érzékeny és puha, hogy még sokáig nem is akarok még a csiklómhoz érni. Olyan pillekönnyű az érintésem. Ahogy a hasam puha ívén végighúzom az ujjaim, azt még a puncim belsejében is érzem. Csiklandósan, bizsergetően forró. Az ujjaimat le és fel futtatom az ajkaimon, és aztán a

Máris az enyém


Csak a hallig jutottunk. Azt mondta, fantasztikusan nézek ki. A sötétkék, szűk pulcsinak olyan isteni puha az anyaga és csodás a bőrömön. Mr keze is szeretheti, mert alig bírja levenni rólam. A térdem egyre gyengébb. Én: – Mindjárt elolvadok, és alig bírok már állni a lábamon. Mr: – Pont ez a lényeg. Már gombolja is ki a

Akkor, amikor…


Akkor, amikor ott álltam meztelenül, a magasban, akkor még nem esett le igazán, de később igen. Sokkal többe nyertem bepillantást, mint amibe korábban reméltem. Beleláttam magamba. Nagyon hiszek abban, hogy a szexualitás, a szenvedély áttranszformálja az érzéseket. Régen, amikor sok félelem volt bennem, akkor a szenvedélyem, a tüzem égette ki belőlem az aktuális adagot. Vagy bűntudatot, szégyent,

És örülök?


Örülök, hogy itt vagyok. Vele. Örülök, hogy beszélgetünk. Örülök a balzsamosan friss estének, a tiszta levegő érintéseinek a bőrömön. Öltönyben jött. Én is felöltöztem szépen. Műszempilla, smink, magassarkú. Nő vagyok. Ő Férfi. Egy munka miatt jött Magyarországra, csak pár nap erejéig, és ha már itt volt, megkérdezte, nincs-e kedvem vele beszélgetni BDSM-ről, szexualitásról. Nagyon is

Most te vagy én


Cseréltünk. Most én simogattam őt. És izgalmas volt. Ott feküdt a kezeim között nyitottan. Bizalommal. És én finoman értem a farkához. Éreztem az életet az ujjam alatt. Lassan simogattam. És még így azt éreztem, hogy gyors vagyok, és ahogy lassabbá váltam, mintha úgy hatoltam volna jobban befelé. Pedig csak kis részen haladt az ujjam le és

elveszek


Azzal kezdte, hogy elnézést kért, amiért kétszer is felhívott, hogy mikor is találkozunk majd OM*-ozni, mert elfelejtette a napot. Azelőtt meg elfelejtett időben felhívni a nyaralása után, az elvonulásom előtt, és megint kimaradt némi idő. Nem voltam boldog. Így aztán, amikor elmondta, hogy mennyire sajnálja, nem lett sem jobb, sem rosszabb. Amikor pedig azt mondta,

Nekem jár


Mr: – Mára beszéltük meg, igaz? Én: – Igen. (És aztán pontosítjuk az időt.) Mr: – Nem tudom, mennyire veszed most hasznomat. Csak 3 órát aludtam. Én: – Ettől még simán menni fog neked az Om*ozás – mondom lazán kíméletlenül. Az, hogy most fáradt vagy, az az egyéni szoc problémád. És nevetek. Ahogy megérkezik, szóvá is

A puding most éppen sötétség ízű, és most láthatja, ami eddig rejtve volt.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Odaadom magam magamnak

December 12, 2017

Amilyen csak lenni tudok

December 11, 2017

A helyek bennem

December 10, 2017

Az ő helyén

December 10, 2017