Mintha dübörgő zene lenne a háttérében. Mintha jönne velem, bárhová megyek, bármit is csinálok. Hallom, ahogy sminkelek. A zenéhez választok ruhát és magassarkú t is. Küldetésen vagyok. Rettenthetetlenül. A cél semmi más, mint érezni az erőt, az életet, és meglovagolni. Grrrrrrrrr…
Ahhoz képest, hogy nem sokat aludtam, reggel korán kellett kelnem, mert dolgom volt a városban. Az ébresztő kapucsínómat nem hagytam ki. Lassan kortyolgattam el a fotelemben ülve, miközben figyeltem a reggeli fényeket. Aztán miután felszabadultam, beültem egy aranyos pékségbe olvasni és reggelizni. A rongyos kiflim már látványnak is izgalmas volt, és mint kiderült, isteni finom
És eljött annak is az ideje, hogy legyen hálószobám. A káosz majd az üresség után mintha folyton ott kaparászott volna bennem egy hang, hogy ideje ágyat venni. És ijesztő volt. A szívem és a torkom is összeszorult arra, hogy lesz egy ágyam. (Igazából kezdetnek egy nagy matrac mellett döntöttem, mert a teszteléseim ezt hozták ki
Mr felhívott. Én: – Most úgy érzem, hogy sok kényeztetésre van szükségem, meg tudod ezt adni nekem? Mr: – Mindent el fogok követni. Felvettem a csipkefűzőmet, és még én is meglepődtem, hogy mennyire jól áll. Csábítóan öltöztem fel, és örültem a szép délutánnak, ami rám vár. A Duna-parton ebédeltünk. Csodásan sütött a nap, balzsamosan friss volt a
Azt mondta, hogy “Te türelmes vagy, én pedig nem.”. És rájöttem, hogy igaza van. Az elmúlt években türelmes lettem, és észre sem vettem. Nem azért vagyok türelmes, mert nem érdekel, hogy mi történik körülöttem. Valahogy ahogy egyre jobban megéreztem a saját erőmet, és azt, hogy mennyi mindenre képes vagyok, tanultam valami olyasmit, hogy nincs karácsony.
Még mindig nem laktam be teljesen ezt az új helyet. Amikor lakást kerestem, volt pár feltételem. A helyet illetően legalább annyira, mint hogy olyan lakás legyen, ami megdobogtatja a szívem. Ez olyan. Pedig nem volt benne bútor. És most esélyt kaptam, hogy én alakítsam ki, úgy igazán. Az első, amit megvettem ide, az egy kétszemélyes,
A pudingos facebook pedig ez itt ez. Nagyon meghatódtam, hogy láthatom, kik szeretik a pudingot. Köszönöm.
Egy amerikai pickup artist előadását hallgattam éppen, aki azt tanította a férfiaknak, hogyan ismerkedjenek bátran és merészen nőkkel. Amit mond, abban nincs semmi manipulatív. Őszinteség van. A vágy felismerése és tiszta kommunikálása, és tökös cselekvés. Aztán egyszercsak azt mondja, hogy most akkor meditálni fognak, amitől rettentő kíváncsi lettem… Mégis milyen meditációt tart egy pickup artist,
Fáradt vagyok már. Este van, én pedig hazafelé tartok. Semmi smink, szemüveg, de a hajamat szeretem most nagyon. Egy bácsi ül le kicsit távolabb, majdnem velem szemben, és elismerően néz rám. Rámosolygok. Visszamosolyog. Nézelődöm, és aztán ahányszor visszanézek rá, még mindig mosolyog. Aranyosan csinálja. Majd egyszerre megszólal: “Elnézést kérek. Nem kikezdeni akarok Magával, csak Maga annyira
Kaptam egyszer egy különleges rózsát ajándékba. Egy lány hozta nekem az egyik programomra, de útközben valahogy elvesztette a virág szirmait. Egy sem maradt. Én pedig fogtam, vizet engedtem a vázába, és szépen beletettem. Meghatottan rám nézett, és azt mondta: “Ezt most annyira köszönöm. A rózsát igazából mindig a virágáért becsüljük. Pedig milyen szépek a levelei is.”.
