Browsing category Más

Égetett puding


Karácsonyi vacsorára hívott Mr.. De előtte megkérdezte, hogy beszélek-e vele még. Persze, hogy beszélek. Én csak az OM-ra mondtam nemet. Amikor megkérdezte, hogy akkor mi is van most velünk, egy utolsó, szívtelen dögnek éreztem magam, amikor azt mondtam, hogy én már nem akarom folytatni az együttléteinket. Valami lezárult bennem. Annyira meghatóan felnőtt, ahogy egy ilyenre

Sokszínű


Nézem az embereket, ahogy jönnek és mennek. Ki és be. Ázsiaiak, indiaiak, írek, szlávok… És ez a sokszínűség megnyugtat. Jó látni, hogy nem kell egyformának lennünk. A világ egyelőre még nem hagyja magát belepréselni a konformitásba. Pedig sok dologban meg annyira egyformák vagyunk. Ez legalább olyan megnyugtató, mint a sokszínűség.

Amikor hátralépek, de főleg a levegőben


Nem tudom, mi van a repülőútban, vagy hogyan történik, de amikor fent vagyok a levegőben, mintha a saját életemre is valahonnan magasabbról látnék rá. Olyan, mint a saját világomban egy külön világ. Látok mindent, amit közelről, de azt is tudom, ami körülveszi mindezt. Mintha valahogy többhöz férnék hozzá. Most hogy távol vagyok, van időm, hogy

Tisztán


A lift előtt állok, a szeméttel a kezemben. Le akarom vinni, hogy kidobjam. Ő éppen a lépcsőn megy felfelé a hatodikra. Amikor meglát, elismerően végigmér, majd köszön, és megy tovább felfelé. Lemegyek, kidobom a szemetet, aztán gyalog jövök fel az ötödikre.

Mission


Mintha dübörgő zene lenne a háttérében. Mintha jönne velem, bárhová megyek, bármit is csinálok. Hallom, ahogy sminkelek. A zenéhez választok ruhát és magassarkú t is. Küldetésen vagyok. Rettenthetetlenül. A cél semmi más, mint érezni az erőt, az életet, és meglovagolni. Grrrrrrrrr…

Köszönöm


Ahhoz képest, hogy nem sokat aludtam, reggel korán kellett kelnem, mert dolgom volt a városban. Az ébresztő kapucsínómat nem hagytam ki. Lassan kortyolgattam el a fotelemben ülve, miközben figyeltem a reggeli fényeket. Aztán miután felszabadultam, beültem egy aranyos pékségbe olvasni és reggelizni. A rongyos kiflim már látványnak is izgalmas volt, és mint kiderült, isteni finom

Tér


És eljött annak is az ideje, hogy legyen hálószobám. A káosz majd az üresség után mintha folyton ott kaparászott volna bennem egy hang, hogy ideje ágyat venni. És ijesztő volt. A szívem és a torkom is összeszorult arra, hogy lesz egy ágyam. (Igazából kezdetnek egy nagy matrac mellett döntöttem, mert a teszteléseim ezt hozták ki

Kényeztetésre vágytam


Mr felhívott. Én: – Most úgy érzem, hogy sok kényeztetésre van szükségem, meg tudod ezt adni nekem? Mr: – Mindent el fogok követni. Felvettem a csipkefűzőmet, és még én is meglepődtem, hogy mennyire jól áll. Csábítóan öltöztem fel, és örültem a szép délutánnak, ami rám vár. A Duna-parton ebédeltünk. Csodásan sütött a nap, balzsamosan friss volt a

Látnak


Azt mondta, hogy “Te türelmes vagy, én pedig nem.”. És rájöttem, hogy igaza van. Az elmúlt években türelmes lettem, és észre sem vettem. Nem azért vagyok türelmes, mert nem érdekel, hogy mi történik körülöttem. Valahogy ahogy egyre jobban megéreztem a saját erőmet, és azt, hogy mennyi mindenre képes vagyok, tanultam valami olyasmit, hogy nincs karácsony.

A puding most éppen sötétség ízű, és most láthatja, ami eddig rejtve volt.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Odaadom magam magamnak

December 12, 2017

Amilyen csak lenni tudok

December 11, 2017

A helyek bennem

December 10, 2017

Az ő helyén

December 10, 2017