Kettő
1. Én: -Megint zsibbad a bal karom. Pé: -Nem tudom, mit csinálhatnék, hogy jobb legyen. Én: -Nem azért mondtam, hogy csinálj valamit, hanem azért, hogy ha reggelre kipurcanok, és kérdezik, mi volt a bajom, akkor meg tudd mondani. Pé: -Rendben. Megjegyeztem. 2 Én: -Jaj, légyszi hagyd már abba a kavargatást! Pé: -De így hűtöm a [...]
TovábbÚt
“Csupán a zárt elme biztos magában.” A tegnap az emlékekről szólt. A rég elfeledett, talán meg sem történt emlékekről. Csupa zsigeri boldogság. Ahogy a fény megcsillan a hajon. Ahogy a nap lágyan simogat a sugaraival. A távoli hangok halkan gomolygó, biztonságot jelentő zsivaja. Színek otthont jelentő összekapcsolódása. El is kezdtem leírni. De csak ma jöttem [...]
TovábbP&P
A legtöbb pókkal takarítás közben vagy vécézéskor találkozom. A takarítást értem, de a vécézésre még nem találtam logikus magyarázatot. Szóval éppen trónoltam, amikor megjelent. A pókszörny méretkategória alsó részén helyezkedik el, de azért egy gigapóknál nagyobb. Az a húsos fajta, amiből nálunk jópár tanyázik, talán egy rádióaktív laborból szöktek meg és alapítottak itt egy új [...]
TovábbNe edd meg a barátaidat!
A Fifi épp egy bogarat hajkurász. Imád velük játszani, csak sajnos a legtöbbjük nem jól bírja a strapát (mint pl. szájba vétel, majd kiköpés, mindezek után tappanccsal baszkurálgatás). És Pé mondá: Fifi, ne edd meg a barátaidat, mert különben nem játszanak veled többet. pudingocska mindeközben vihorászik. Szívtelen dög. Bár egyszer már megmentett egy pókot. (Igen, meg [...]
TovábbA galamb babona
Ahogy a legtöbb élőlény, a galamb is hamar megtanulja, hogy ha megnyomja a gombot, jutalmat kap. De ha úgy állítjuk be az ajtót, hogy 20 másodpercenként automatikusan kinyíljon, a galamb elkezd töprengeni. Vajon mit tettem, hogy ezt érdemeltem? Ha éppen a szárnyait csapkodta, amikor kinyílt az ajtó, folyamatosan ezt fogja tenni, mert azt gondolja, hogy [...]
Tovább