All posts by puding

Egy része az enyém. És még mindig rengeteg marad.


Minden elbaszódott. Legalábbis a régi rendszer nézőpontjából nézve. Ott ültünk a konyhájukban. Azóta nem igazán volt lehetőségünk beszélni egymással. És ott volt az a feszültség. És hirtelen minden olyan nehéz lett. És melegem lett. És félelmet éreztem. És ki is mondtam ezt. FuckToy: – Azóta, ami a múltkor történt, itt van bennem ez a blokk.

Ahogy felkel a nap


Késő éjszaka volt, amikor arra ébredtem, hogy nagyon fáj a fejem. Vettem be egy fájdalomcsillapítót. De nem hatott. Idővel vettem be még egyet. Ez volt az első éjszakám itt, az új helyen. A szobám szép. Az ágyam nagy, és kényelmes. Alig várom, hogy szexelhessek benne. Mostanra egy bőröndnyi szexjátékszerem van. Ez most kiegészült egy matrac

Az ártatlanság, mint a szabadság teljessége


Már csak hárman voltunk a szobában. Mielőtt elbúcsúztunk volna Kíváncsi azt kérte, hogy most hadd kapjon ő. Szeretné, ha Mosoly meg én együtt kényeztetnénk egy kicsit. Nem akar szexelni. Nem erre gondol. Tudtam, hogy így van. Tiszta, gyengéd éhség áradt belőle. Részemről rendben. Mosoly és én meztelenek voltunk éppen, és így mosolyogtunk egymásra. Ez nekünk

Ezt most beszoptad… mondtam


Éppen a jakuzzizni indultam. Felvettem a fürdőruhámat és összekészítettem a cuccomat. Kíváncsi és Mosoly éppen az én ágyamon játszottak. Mosolynak van egy érdekes korbácsa, amit nagyon szeretek. Egészen hosszú nyele van. És az ágai viszont rövidebbek. Olyan, mintha egy lovaglópálcát kereszteztek volna egy korbáccsal. Kíváncsi éppen ezzel a korbáccsal játszott rajta. Most Mosoly  talpát vette

Ölj meg jobban


Már korábban is voltam ilyen bálon. A külső szemlélőnek talán jelmezbálnak tűnhet, pedig sokkal több annál. Olyan részt hívsz elő és mutatsz meg magadból, ami mélyen jön, abból a világodból, amit elnyomsz, amit nem tudsz átölelni. Most viszont megtestesíted, megmutatod, mozogsz vele… Ezen a bálon közel ötszázan voltunk. Az én perszónám Kala. Nem ott jött

Mi hárman istennők meztelenül, és ő


Ugyanarra a szex konferenciára utaztunk mind a négyen és együtt vettünk ki egy szobát. Ők hárman Amerika különböző részeiből, én pedig Írországból jöttem. A felállás idővel változott, és az egyik csaj helyett egy srác lett a negyedik a szobába. Mire a rendezvény elkezdődött, a srác és Mosoly egy pár lettek. Mosoly nyúlánk, és igazi hippi

Ahogy kiszakad a hang belőlem


Rengeteget dolgoztam az elmúlt időszakban. Előbb egy magyar gyönyör kihívást vezettem (nemsokára jön az 5 hetes kurzusom gyönyör témában, rengetege gyakorlattal), aztán ugyanezt angolul csináltam végig. Az első nap az érintés nélküli (főképp) gyönyörről szólt. Energia. Jelenlét. Játék mindezzel. Energetikai orgazmusok. Közben egy új módszert használok a saját életemben, és minden kihívást, problémának megélt felmerülő

Végtelenül visszafelé


Elképesztő volt a 2019-es évem, és soha nem gondoltam volna, hogy mindez valaha lehetővé válik a számomra. És sokszor volt nehéz. De most valahogy ebben a pillanatban az sem számít. Ebben a pillanatban most végtelen hála van szívemben az egész életemért, és könnyek és takony folyik az arcomon. Az embereket mint szereplőket látom. A helyeket

Régi pillanatok új pillanatokban


Valahogy így jönnek. Egymás után, mégis néha egyszerre. Mintha új pillanatokban régi pillanatok lennének. Egy femme-domme esten vagyok. Szabályokból felhúzott falak védenek. Nem az én szabályaim, hanem az ő szabályaik. Szűkebb, mint amit én adtam volna meg, de tetszik ez a szűkösség. A high protocol térben a férfiak nem ülhetnek a bútorokra. Nem szólíthatják meg

Elmenni szépen


Nem tudom, hogy mentem-e már el ilyen szépen valahonnan, mint ahogyan innen elmegyek. Sok szépet ajándékozva, magam után hagyva. És persze megjelenik az űr is. Mennyi minden fog hiányozni. Úgy döntöttem, hogy elmegyek innen, pár hónapra az anyuhoz költözöm Dublinba. Aztán majd tovább. Az tervem, hogy megtalálom majd, és belakom a saját paradicsomomat, bárhol is

1 2 3 336

A puding most éppen robbanás ízű. Semmi nem marad a régiben.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.