Képzeld, apu, megyek Los Angelesbe


Azért jöttem ki Angliába (nagyrészt), mert pénzt akartam keresni az Erotic Blueprint Coach képzésemre, és elvégezni a képzést. Januárban kezdek majd. Az előtanfolyam már novemberben kezdődik, de annak az anyagát is megkaptam már.Jövő ilyenkor már Erotic Blueprint Coach leszek. És valami nagyon más bomlik ki az életemben. Direkt nem használom a kezdődik szót. Kibontom, ami már megvan bennem, és nem tudom pontosan még, milyen lesz.

Amikor júliusban megkaptam a levelet az idei 3 napos szenvedély útja workshopra, ami valamennyire kötősik a képzésemhez (legalábbis jövőre), magamba néztem, és azt láttam, hogy nem akarok jelentkezni. Nem az ezer dolláros díja miatt, vagy az utazás… miatt, mert ha akarom, tudok menni, hanem mert nem éreztem rá vágyat. És nem értettem, hiszen errefelé megyek, ott a helyem. De mivel a vágyamnak (vagy annak hiányának) fontos szerepe van a döntéshozatalomban, így nem jelentkeztem.

Amikor viszont megjött az első hívás a képzésre, akkor majd kiugrott a szívem a helyéről örömében. Végre. Ráadásul mivel ilyen korán befizettem a tandíjamat, 2.000 dollárt spóroltam, és ingyen mehetek az idei workshopra. Ha akarok. Akkor esett le, hogy mi is történt. Hogy miért nem akartam akkor.

És már minden sejtem akarta. Csak az kellett, hogy igent mondjak rá. És persze hogy így tettem.

Két napot ráteszek még, hogy legyen egy kis időm magamba szívni valamit Los Angelesből. És amíg a workshop napjait egy szép szállodában töltöm, addig a maradékot Venice beachben szeretném, és inspiráló emberekkel akarok találkozni. Kapcsolódni akarok. Érezni.

Nem akarok megnézni mindent. Nem is tudnék. Tisztelni akarom a flowmat. Felfedezni magamat egy új helyen legalább annyira izgalmas, mint az új hely maga. Rengeteg a kíváncsiság bennem.

Ez az első nyaralásom egyedül. Amikor a szállodákat néztem, elsírtam magam, olyan hálás voltam.

Aztán apu jutott eszembe, hogy egy ilyen utat élvezni mennyire az ő vágya. Pontosan tudom, milyen helyeket, milyen embereket, helyzeteket élvezne ott, ha az az ember lenne, aki mindig is ott élt benne, de akit nem tudom igazán szabadon engedni valahogy mégsem.

És hogy milyen sokat örököltem ebből a magból, ami bennem is ott növekszik, rügyezik, él. És valahogy ettől most még közelebb érzem magam hozzá. Jó érzés, hogy talán még tovább érhetek el. Jó érzés, hogy valamit ebből meg tudok majd vele osztani. Nem miatta megyek, de benne van az ő része is.

Aztán felhívtam, hogy elmeséljem neki. Gyenge volt még nagyon. Az első kemósorozata után ott ültem mellette, és fogtam a kezét, és meg tudtam neki mondani, hogy szeretem. És azért mondtam, mert igaz volt. És most azzal, hogy most még távolabb megyek, valahogy még közelebb érzem magam hozzá.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen orgazmus ízű. MMM de jó.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.