Exercising my freedom


Olyan más ez az üresség most. Mintha neki köszönhetően sok hiányt tűnt volna el belőlem. Érzem, hogy van mélysége, de nem tudom megmondani, hogy mennyi. Nem ijesztő, nem is puha, nem is barátságos, nem is barátságtalan. Talán a semleges a legjobb szó. Úgy vagyok teljes, hogy közben van bennem tér másnak. Nem. Úgy vagyok teljes, hogy közben van tér másnak. Van tere az életnek. Tudok csak lenni. Istenem, de jó. Annyira jó.

Sok időt töltök a tengerparton. Csak fekszem a homokban, és érzem, ahogy az élet átlüktet rajtam. Belülről, kifelé, és aztán visszatér belém. A semmiből a semmibe tágulok és sűrűsödök. Olyan, mint egy végtelen orgazmus. Az egész élet egy orgazmus. Vagy az orgazmusokban van az élet.

Éppen ebédszünetem volt, és én ott ültem a társalgóban, jóllakottan, amikor leesett, hogy  merre tovább. Azt hittem, ezt csak majd másfél év múlva fogom tudni, amikor majd elvégeztem az Erotic Blueprint Coach képzést, amire most készülök, de nem. Persze ez finomodni fog majd még, de beállt az iránytűm.
És ahogy megtalált ezt a csomag a képekkel, érzésekkel, elkezdtek folyni a könnyeim, a szívem meg majd kiugrott a helyértől örömében. Lett terem beletágulni a jövőmbe, amit mindig is magamban hordoztam. Hagyom nyílni. Átölel a szabadság.

Este bikinit húztam, és mivel még sütött a nap, kifeküdtem a főbe egy fa alá. Hagytam, hogy a fény és az árnyék formákat rajzoljanak rám. Ezt a számot hallgattam, és közben elengedtem magamból valamit, és olyan megkönnyebbülést éreztem. Aztán elmentem, és csípőlazító jógát választottam magamnak. Sokat javult a terpeszem.

“Empowering body based experiences”. Mintha egész életemben erre a kifejezésre vártam volna. Kikristályosította az értelmemet. És elkezdtem máshogy kapcsolódni a testemhez. Olyan, mintha valami újhoz hangolódnék, ami pedig nem is új, mert mindig is itt volt. Olyan, mint az, hogy most lebarnultam. A barnaság is mindig bennem volt, csak nem volt elég a nap, ami előhívja.

Ő: – Amikor először találkoztam veled, éppen munkából jöttél. Egyenruha volt rajtad, és nem is sminkeltél. Nem gondoltam volna rólad, hogy egyfajta erotikus tanácsadószerűség is vagy. Aztán láttalak a rendes ruhádnak, és sminkben, na úgy már el tudlak képzelni.

Egészen addig, amíg ezt nem mondta nekem, nem jöttem rá, hogy milyen sokat köszönhetek az egyenruhámnak. Szabadságot adott magamból. Nincs velem semmi baj. Nem azért kellett a szabadság belőlem, hanem hogy az, ami bennem van, az új teret kaphasson. Sokat ad ez most az egyensúlyomhoz.

Pont aznap este mondta ezt, amikor már tudatosan meg tudtam engedni magamnak azt, hogy nem számít, mit gondolok magamról. Ugyanúgy át tudom engedni magamon, mint ahogy azt át tudom engedni, amit mások gondolnak rólam. Nem tartozik hozzám. Nem az enyém.

Még az sem az enyém, amit én gondolok magamról. Mekkora megkönnyebbülés ez. Micsoda szabadság. És micsoda űr. Teljesen természetes. Tapasztalom magam. Persze nem mondom azt, hogy ez biztosan mindig így van. Ahogy minden más is, ez is hullámokban van bennem. De itt van. És szeretem. Táplálom ezt az űrt is. Azt érzem, hogy jó irány, bárhová is vezet. Gyakorolom a szabadságomat.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen orgazmus ízű. MMM de jó.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.