A vízben lévő gyönyör


A víz nekem maga a csoda. Az itteni vízi központ, amit szabadon használhatok az egyik legvonzóbb pont volt nekem a választásnál. Boldogan megyek, amikor csak tudok.

Szeretem a medence partját. Lassan és egyenletesen mélyül, mintha egy tóba sétálnék bele. A hőmérséklet tökéletes. Szeretek leülni itt a parton, és élvezni, ahogy a víz áramlik a medencébe. De állni még jobb. A víz végigcirógatja a lábamat. Befolyik a lábujjaim közé. Meleg. Nedves. Érzéki. Élvezem. Ha kicsit közelebb megyek a két csatornához, egészen bokáig áramlik a víz.

Ahogy beljebb megyek, választhatom a nagy hullámokat. Néha hagyom, hogy dobáljanak kicsit, máskor felveszem a ritmust, és elrugaszkodom a talajtól.  A vízzel együtt emelkedek, egészen súlytalanul.

Ha akarom, kiélvezem az áramlás erejét, és a folyószerű mederben úszom vagy csak lebegek.  Minden könnyebb így. A külvilág létezik, de most én vagyok a fontos, magamat érzem. Hagyom, hogy vezessen a víz. Amikor megállok a vízesés részen, a hátamat szeretem a csempének szorítani. A hullámok mozgatják a csípőmet, miközben azt is érzem, ahogy tartom magam. Annyira egyensúlyban vagyok így.

Amit nem gondoltam volna, hogy a vízi hullámvasutat ennyire élvezni fogom. Siklani felfelé és lefelé és jobbra és balra… Néha behunyom a szemem, és átengedem magam a meglepetés erejének. Máskor élvezem, hogy tudom, merre tartok. Még nem tanultam meg a pályát teljesen. Amikor leérek, a szívem ezerrel ver, és annyira elevennek érzem magam…

Amikor nyugalomra vágyom, a nagy jakuzzit választom. Jók a buborékok. Nem túl erősek, nem sodornak el, hanem simogatnak. Néha hagyom, hogy ritmikusan végigszaladjanak a csiklómon, máskor inkább a combjaimat lazítom velük.

Alig várom, hogy nyár legyen. A nagy, kinti medencéket, a játékokat, a medencés partikat.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Más voltam

Finom kezek

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen fantasztikus ízű. És örül neki.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

A természet

March 29, 2018

Más voltam

March 13, 2018

olyan… jól

March 8, 2018