Minden rendben


Eredetileg úgy volt, hogy nálam találkozunk, aztán meggondoltam magam.

Jobban érezném most magam nálad.
Jól van. Hol találkozzunk? Elmegyek érted.
A belvárosban végzek 5 felé. Jólesne hazajönni, kicsit lepakolni, kifújni magam, átállni. Legkorábban 6-kor tudok elindulni.

Pontosan érkezik, és jólesik az út is. Pont így képzeltem. Beszélgetünk. Izgul. Megértem. Én is izgulok, amikor új partnerrel próbálom ki az intim kapcsolódást. De nekem azért jóval könnyebb ez nem is kérdés.
Amikor először megkérdeztem, hogy lenne-e a partnerem az intim kapcsolódásban, nekem mondott. Azért, mert félt. Becsültem, hogy ezt elmondta. Aztán azt is hozzátette, hogy biztos, hogy igent fog mondani, de ehhez még egy kis időre van szüksége. Teljesen rendben van ez így. Szólj, amikor úgy érzed, hogy szeretnéd. És ha nem szeretnéd, az is ok.

Másnap megérkezett az igenje. Így történt aztán az, hogy felé tartottunk. Meséltem már neki az orgazmus meditációról, és hogy hogyan lett belőle intim kapcsolódás, mégis még sok kérdése van. Érzem, hogy azért, mert ugyan látta, ismer belőle sokat, de akkor is teljesen új. Próbálok sokat átadni az elméjének, hogy megkaphassa a részét.

Szeretem nézni, ahogy rendezkedik. Fészket rak nekünk. Kihozza a kedvenc törölközőjét nekem. Azért kértem, hátha spriccelni fogok.

Megbeszélünk. Szeretné, ha először adhatna, és ez nekem is jól esik így. Elég határozottan tudom, hogy milyen érintésekre vágyom most a legjobban, és megmutatom neki. A kéz szinte ráfekszik az ajkakra. Igazi simogató mozdulatok, de szeretném, ha változna a nyomás. Néha egészen erősen akarom érezni a lefedettséget. Jófajta súlyra vágyom, édes teherre. Arra, ahogy a föld stabilan tart a hátán.

És vágyom még ugyanerre az érintésre szinte súlytalanul. Ahogy selymesen, akadályok nélkül siklik az ajkaimon. Megállásra és haladásra.

Ahogy megmutatja a kezemen, azonnal elolvadok az érintésétől. Mindent olyan gyengéden, mégis stabilan csinál. Nyoma sincs erőtlenségnek. Odafigyelésnek, jelenlétnek annál inkább.

Jó ott feküdni. Megragadom a bal lábát. Azt érzem, hogy ettől teljesebb, erősebb a kapcsolódásom hozzá.

A finom gyúrás az elején nagyon kellemes most. Egészen sokáig masszírozza a lábaimat. Szakaszokban süppedek a harmóniámba.

Aztán, amikor a puncimhoz ér, az tökéletes. Minden rezdülésemet azonnal érzi. Nem is kell mondanom semmit. Ahogy végigsimít rajtam, az érintésével együtt hintázik a csípőm. Amikor a nagyajkakon játszik, megtalálja azt a pontomat, ami pulzálásra vágyik, és az ujja így játszik rajtam.

Olyan gyorsan jár le az idő, mintha csak 2 perc lett volna, és mi maradunk még ebben a keretben egy darabig a földelés előtt. Amikor a tenyerét a szívem fölé teszi, mintha hagynám, hogy az érintése belém süppedjen.

Az elején a tartást és a gyengédséget éreztem a leginkább. Aztán mintha a szívem egyre nagyobbra és nagyobbra nőtt volna. A legvége pedig olyan volt, mint amikor felérsz egy hegy tetejére, ahol minden kristálytiszta. Messzire ellátsz, a levegő pedig szinte szúrósan friss. Türkizkék és fehér minden.

Annyira jól éreztél engem. Tökéletes biztonságban, jó kezekben éreztem magam. 
Igen. Nem is tudom szavakkal leírni, hogy milyen volt. Ha akarnám, sem tudnám kifejezni. Tudom, hogy nagyon éreztelek.
Pont ezért vagyok most itt veled, mert tudtam, hogy így lesz.

És elneveti magát. Nem véletlenül választottam. Tudtam, hogy a kapcsolódásunk milyen lesz. Éreztem.

Megcsókolhatlak?
Igen.

A csókja finom, felfedező. Mintha valami olyat kóstolna, amiről azt szeretné, hogy sokáig tartson. Én is így csókolom vissza. A reszketései még inkább beindítanak.

Kérsz valamit?
Egy kis vizet és banánt.
Van banánom?
Igen, van.

És hozza. Magáról el is feledkezett. Nekem kell figyelmeztetni.

Amikor cserélünk, nagyon gyengéden veszem a kezembe a farkát. Mintha valami puha melegbe akarnám beburkolni, hogy megvédjem és tápláljam. Az arca egészen átszellemült. Szabadon átjárja a vágy. Az ajkai szétnyílnak, a sóhajai erősek, a csípője mozdul… Úristen, de jó ezt érezni.

Azzal játszom, hogy lehúzom a makkja alá a bőrt, aztán vissza. Mintha kiengedném, aztán visszazárnám. Aztán megint szabadság és kitárulkozás. Aztán bezárkózás és védelem. Egészen addig, amíg egyszer csak már nem akar újra bezárulni. A farka azt mondja, hogy NEM. És több nyomást, erőt kér. Olyan jó megadni neki. Szeretném megadni neki ezt a tisztaságot, ami most belőle árad felém. Most nincsenek falak közöttünk.

Amikor lejár az idő, lassan földelem.

Csinálj bármit, amit csak szeretnél, és ahogy szeretnéd.

És mintha csak erre várt volna valami bennem… Újra a kezembe veszem, és elkezdem verni a farkát. A puncim olyan erősen pulzál, hogy kénytelen vagyok zilálni. Közös a tüzünk most és erősen lángol a kapcsolódásunk. Mintha nem is én mozgatnám a kezemet. Mintha minden magától történne. Mintha nem is a kezemmel fonnám körbe, hanem a puncimmal.

Amikor spriccel, lassan és hirtelen tágul lapusabbra a világ. Kell egy kis idő, hogy abbahagyjuk a lihegést.

Nem tudom megmagyarázni, hogy mi történt. Nem is akarok gondolkodni rajta, csak azt tudom, hogy mintha egy blokk távozott volna a farkamból.

Aztán egymás mellett beszélgetünk még, összebújva. Amikor kisurrannának a gondolataink a világba, azzal hozza őket vissza, hogy Legyünk itt és a most inkább a jelenben. Mit szeretnél?

Éhes vagyok. Most valami sósra vágyom.
Nézzük meg, hogy mi van a fagyasztóban, válassz, hogy mit szeretnél, és megcsinálom neked.

Rántott húst kérek majonézzel és megkapom.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Karok közt

Itt vagyok

Rózsaszirmok

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen fantasztikus ízű. És örül neki.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018

Nem vagy

May 10, 2018