Finom kezek


Egy ideje minden nap megmasszírozom a melleimet. Néha a tükörben nézem. Máskor a kezeimmel látom magam. Mennyi mindent tudnak az ujjaim rólam. A finom párnácskák. A tenyerem. Minden barázda és mélyedés egy kapu, és tovább lehet jutni. Játszom. Dédelgetek. Gondoskodok. Érzek. Élvezek.

A mellbimbóm keményen áll, és csigalassúsággal simítom végig a tenyeremet rajta, mert olyan jó. Nem is tudom megállapítani, hogy a mellbimbóm ilyen érzékeny vagy a tenyerem, de az is lehet, hogy mindkettő.

Aztán belemarkolok a puha húsba. Látni is szeretem, ahogy az ujjaim belém mélyednek. Ahogy hatok magamra. A melleim nem férnek el a kezeimben, és az érzés, ahogy hagyom őket lassan lecsúszni mély pulzálásokat gerjeszt a puncimban.

Aztán egy kis aloé zselét nyomok a kezembe. Ahogy a sima, lüktető puncimat átsimítom vele, az olyan mint egy nagy és hűvös nyelv. Szeretek elveszni ebben a bársonyosságban, és mintha magát az életet kenném magamba. A puncim lassan issza magába ezt a nedvességet. Duzzadok és cicaként simulok a saját tenyerembe, és akarom még…

Úgy fogja meg a karomat, mintha bele akarna harapni. Az ajkaihoz emeli a karomat, és lassan közelít az érzékeny, belső oldalhoz. Olyan finom a szája a bőrömön. Erősen tart, ahogy kóstolgatni kezd. Egészen elolvadok tőle. A nedvesen rugalmas ajkai csodákat művelnek a bőrömmel. Mindenem bizsereg és gyorsulok és lassulok és gyorsulok és lassulok és forog velem a világ.

Hamburgert eszik velem szemben, és mosolyog. Emlékszik. Arra, amikor hárman voltunk. Annyira éreztük egymást. Olyan, mintha hirtelen lett volna még két kezem. Nekem meg olyan volt, mintha hirtelen lett volna még négy kezem. Négy szabad kezem, amik bárhol simogathatnak, amik olyan mélységeimbe juthatnak, ahová egyedül nem érek el. Ketten vannak bennem.

Az én kezeim is szabadok, és játszhatok velük. Gyönyörű melleket markolok, az ajkaim a mellbimbót ölelik át. De jó játszani vele. A bőre olyan sima, feszes és selymes. És együtt simogatjuk Jones farkát. Ő az egyik oldalon. Én a másikon. Muszáj, hogy mindkét kezem Jones-on legyen, muszáj, hogy teljes legyen a kör, mert egy földrengésnyi energia hullámzik át rajtunk.

Élvezek és élvezek és még. Az arcomat simogatja az orgazmusom közben, és gyönyörködik bennem. Újra és újra elmondja, hogy mennyire szép vagyok. Mintha az élet a tenyerén hordozna. Olyan magasan vagyok, hogy már nem látszik a mélység. Nem félek. Egyszerűen csak felolvadnak a falak.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen teljesen ízű. Kívül is belül.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

August 13, 2018

Nem minden gyönyör

August 13, 2018