pedig szeretem


Amíg Pé távol van, addig én vigyázok az állatokra. A Turbó egyre betegebb. Nagyon öreg már. Nem lesz már sokáig itt.

Én: – A Turbó nagyon szeret napozni, mindig kihozom, és simizem, és így vagyunk. Aztán pár óra múlva visszaviszem a szobába, és kinyitom a bejárati ajtó, hogy a Fifi szabadon kimehessen a kertbe, és szabadon visszajöhessen. Aztán becsukom az ajtót, és kijöhetnek a cicák megint.

Pé: – Nem kell, hogy a Fifi kijöjjön. Hagyd kint mindig inkább a Turbót. Most ő a fontos, nem a Fifi.

És ebben nem értünk egyet. Mind a kettőt szeretem. Mindketten fontosak. Bárhogy is vannak.

Aztán eszembe jut, hogy mennyire ilyen volt Pé velem is. Amikor gyenge voltam, akkor mellettem volt (általában), de amikor erős vagy boldog, akkor mindegy voltam. Mindig oda fordultunk, amerre a legnagyobb baj volt.

És nem azt mondom, hogy hátat akarok fordítani annak, ami problémás vagy beteg vagy fáj, hanem azzal is foglalkozni akarok, ami jó, ami működik, aminek még nincs baja. És örömet akarok neki adni, és teret.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

A háló

A fehér róka

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen fantasztikus ízű. És örül neki.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

A természet

March 29, 2018

Más voltam

March 13, 2018

olyan… jól

March 8, 2018