Hogy kiélvezzem


Éppen félálomban vagyok, amikor felhív, hogy akkor jön ma. Két óra múlva itt van. Én még maradok egy darabig az ágyban. Megengedtem magamnak, hogy szabad legyek, hogy kiélvezzem.

Az ágynemű tiszta. Olyan kellemes érzés. A levegő is tiszta. Egyszerűen élvezem, ahogy mozog. Finoman, hűvösen, megnyugtatóan, játékosan és izgatóan egyszerre. A bőröm annyira él.

De nem csak  bőröm. Már egy jó ideje nagyon be vagyok indulva. Néha elég egy egészen kicsinek tűnő dolog, és felforrósodnak az ajkaim. Egyszerűen maga az élet az, ami jólesik. Mintha széttárt karokkal hátradőlhetnék.

Szabad vagyok. Ráérek. Minden mozdulatom és mozdulatlanságom tőlem függ. Az én döntésem.

Aztán felkelek. Fürdővizet engedek magamnak, hideg, gránátalmás jeges teát iszom, amit én készítettem magamnak. Átdörzsölöm a testem. Hagyom, hogy lassan lefolyjon a víz. A bőröm szabad. Olajjal végigmasszírozom magam. Isteni érzés. Ragyogok és puha vagyok.

Beengedem Mr-t. Elég gyorsan az ágyban kötünk ki. Meztelenül fekszünk egymás mellett. Összebújunk.

  • Én: – Mire vágysz most?
  • Ő: – Erre itt. Lelassulni melléd.

Ó a lassúság. Annyira élvezem. Nem siettetem magam sehová. Azok a rugalmas ajkak isteniek. Nem akarok mást, csak élvezni őket. Mosolygunk. Beszélgetünk. Csókolózunk.
A kezemben tartom a farkát. Érzem a kezemben a keménységét, azt a tömény energiát.

  • Én: – Szeretnél egy masszázst?
  • Mr: – Most inkább nem. Azt be kellene fogadni. De én most egyszerűen csak lenni akarok.
  • Én: – Rendben. Legyünk. És sóhajtok.

Szeretem ezt a szabadságot.

Olyan finom, szinte súlytalan puszikat lehel a combjaimra, hogy lebegek. Mennyire logikátlan, hogy minél finomabb, lágyabb, könnyedebb, annál jobban szétárad a gyönyör bennem, de akkor is így van.

Amikor a puncimhoz ér, ugyanezek a puszik, mintha végigsimogatnának belül. Mintha most és így minden tökéletes lenne. Érzem, ahogy magába szívja az illatomat, magába szív engem. És sokáig vagyunk ebben a puhaságban. Tényleg olyan érzés, mint a nagyajkak. Az az ölelő, védő, mindent ismerő puhaság.

Szélesen, oldalról kezdi el a csiklómat nyalni. Ó, istenem. Elolvadok. Belemarkolok a hajába, és közelebb húzom egy pillanatra, aztán hagyom eltávolodni megint.

Legszívesebben itt tartanálak örökre. Így a combjaim között, és csak élvezném, ahogy nyalsz.

Párnát teszek a fenekem alá, hogy még jobban kiélvezhessem a nyelvének mozgalmasságát, az ajkai rugalmasságát, a leheletének a cirógatásait, a nyögései vibrációit.

Legszívesebben összepunciznám az egész arcodat. Részben sikerült is.

Amikor fölém hajol, és megérzem a farkát a puncim bejáratánál, olyan forró és kemény. Ahogy belém hatol, ahogy mozog bennem… Körbereszketem a farkát. Most is, ahogy felidézem, forróság önt el.

Aztán olyan jó felül lenni. Az arca olyan, mintha a hetedik mennyországban lenne. Az enyém is. Néha egészen ráhajolok, mert ez a szög olyan izgalmas. Vagy felegyenesedek, és meglovagolom. Lassan, érzékien. Érzem, ahogy az energia megtölt. A jobb kezemmel lenyomom a mellkasát. Most az enyém.

Most azt csinálom, hogy kiélvezem a farkad. Nem sietek sehová. Csak néha. Ilyenkor kell a gyorsaság, a hév, hogy aztán belassuljak megint, és érezzem, ahogy ott feszül és simogat bennem.

Nem fáradok el. Mintha örökké tudnám ezt csinálni. A csuklómnak lesz sok egy idő után. Akkor újra a hátamra fekszem. Az orgazmusom erősen és forrón pulzáló. Az övé bőséges.

Aztán alszunk picit. Jó most így.

Mielőtt elmegy, megmutatja a telefonján, hogy Mrs puszil. Én is őt. Köszönöm.

Tags:
puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

1 Comment

  • figyelő
    August 2, 2017 at 05:27

    Ez viszont jó…) Ilyenkor azt gondolhatom, kár volt bőlére ereszteni az előző hozzászólásomat.

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen hajdobálás ízű. Selymesen áramló.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Áradunk

August 6, 2017

Két szárnya van

August 4, 2017

Forróság van

August 4, 2017

Egyre mélyebbre

July 7, 2017

Kattints a képre az orgazmus meditációs programokért:

Kattints a képre az orgazmus meditációs programokért: