Ne állj meg lepke!


Egy éjszakai lepke volt. Ezeket már nem is hívjuk pillangónak. A szépségüket is azok értékelik inkább, akik kifejezetten erre a típusra specializálták a szépérzéküket. Valószínűleg a fényem csalogatta be. Végül a mosogatóban kötött ki, a hátán. Talán a spriccelő csap találhatta el, vagy nem tudom.

Ahogy észrevettem a vergődését, nagyon megsajnáltam. Finoman benyúltam érte. Vékony kis lábaival hálásan kapaszkodott az ujjamba. Kivittem, hogy letegyem a bazsalikom földjére. Az még védett hely volt az eső ellen. De nem akarta elengedni az ujjammal. Mintha csak az ujjam lett volna az élet, a biztonság. Annyira meghatódtam attól, hogy egy ilyen kis törékeny lény így kapaszkodik belém.

Tegnap véletlenül összetapostam egy csigát hazafelé. Mondtam már?

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen sötétség ízű, és most láthatja, ami eddig rejtve volt.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Odaadom magam magamnak

December 12, 2017

Amilyen csak lenni tudok

December 11, 2017

A helyek bennem

December 10, 2017

Az ő helyén

December 10, 2017