Legalább nem én


Egyedül érzem magam nagyon most éppen. Jó lenne megpihenni egy kicsit. Egy kicsit, csak egy kicsit nem csak én lenni, hanem valaki más és én. De leginkább csak befogadni, elfogadni, kapni. Elengedni magam teljesen valaki mellett, akiben megbízom. Hátra dőlni, kinyílni, élvezni, lebegni.

  

 De egyedül vagyok. Csak én vagyok magamnak, és tiszta mázli, hogy alapvetően elég jó társaság vagyok, különben most bajban lennék. És előveszem a vibrátoromat, a varázstündért. Haldoklik szegény. BZZZZZZZ helyett csak bzz zzz z, meg ilyenek, és azt is összevissza. Néha kicsit belehúz, néha egészen elhalkul. És most éppen ez a jó, így a jó, mert legalább valami, amit nem én befolyásolok. Egyszerűen csak hagyom, hogy jöjjenek a vibrációk olyan ütemben és olyan erősen, ahogy jönni akarnak. Teljesen biztonságos. Érzek, élvezek, élek magamban.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Amim csak van

Sok mindent szoktam

Az igenek

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen középen ízű. Más innen.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Amim csak van

June 17, 2018

Sok mindent szoktam

June 6, 2018

Az igenek

May 26, 2018

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018