4. levél


Mélyen tisztelt Uram!

[dropcap]A[/dropcap]nnyira hiányzik nekem, hogy azt már leírni is fáj. De én mégis leírom, mert szeretném, ha tudná, milyen sokat gondolok Magára.

Ma legszívesebben fel sem keltem volna az ágyból, de kényszerítettem magam, hogy mégis megtegyem. Maga adott erőt ehhez, amit ezúton is köszönök. Arra gondoltam, biztos nem akarna így látni engem, összekócolódott hajjal, meztelenül az ágyban heverészve.

Tudja, ez az új ágynemű olyan finom, hogy nem is akarok mást magamon érezni. Hiába aludtam abban egész éjszaka, combjaim közé szorítva a paplant azzal az istenien sikamlós huzattal, ennyi nem volt elég, ébredés után annyit hemperegtem benne, hogy egészen elfáradtam.

A hátamon fekve heverésztem, széttárt combokkal. Maga tudja, hogy elég széttárni a lábam, és máris szörnyen kívánós leszek, ez pedig rettenetes érzés, mert Magán kívül az ég világon semmi sem csillapíthatja. Persze próbálkozom én azért, remélve, hogy legalább egy kicsit el tudom felejteni Magát, de hiába.

Elővettem például a vibrátoromat. Azt amelyiknek olyan finom, bőrszerű a tapintása. Síkosítóra nem is volt szükségem, olyan nedves voltam már egyszerűen csak attól hogy Magára gondoltam. Annyira vágytam már arra, hogy valami kitöltsön, de tudja mennyire élvezem a vágyakozást, ezért előbb máshogy játszottam azzal a huncut kis vibrátorral.

Még nem kapcsoltam be. Előbb megnyaltam az ajkaimat, amitől azok rögtön bizseregni kezdtek, majd a vibrátor végét nagyon finoman közéjük toltam. A nyelvem hegyét pedig lassan és édesen végigsimítottam rajta. Mennyire szereti ezt Maga. Ahogy a köröket meg a mindenféle formákat is, amiket a Maga kemény és érzékeny szerszámára rajzolgatni szoktam. Nem hagyhattam hát ki azokat sem. Aztán persze mélyebben csúsztattam a számba. Nem egyből a torkomig, de idővel oda is, mert jó így költve lenni.

Majd kivettem az ajkaim közül és a vibrálást bekapcsolva elkezdtem lefelé csúsztatni a remegő nyakamon, le egészen a mellbimbómig. Aztán a másikig, mert mind a kettőnek mindenből egyformán kell jutni. Erre külön oda is figyelek, akár megmarkolom, akár simogatom őket.

Persze idővel még lejjebb mentem. Le egészen a térdemig, hogy onnan finoman közelítsek a mostanra már egészen forró puncim felé. Jó ezt a vibrálást érezni. Mintha életre kelne a bőröm. Az a csilliónyi aprócska, lüktető pont bennem.

Aztán a vibrátort finoman a kagylócskáim közepére fektettem. Az valami isteni érzés, ahogy az az egész puha nedvesség reszketni kezd. Talán ezért is akarom ennyire a puncimban érezni. Hogy még mélyebbre jusson bennem ez a csodás lüktetés. Betolom hát. Ilyenkor már nem megy lassan. Nem megy finoman. Sokat akarok. Az egészet akarom.

Hogy Maga milyen mester ebben. Egészen kiéheztetni engem, és csak annyit adni, amibe még éppen nem halok bele. Hogy megőrüljek, annyira akarjam Magát. Máskor meg elönt engem. Mintha mindenhol Maga lenne. Bennem és körülöttem egyszerre.

Egy vibrátor más. Különösen, ha az én kezemben van és nem a Magáéban. Könnyen csúszik belém, és a puncim azonnal körbefonja. Aztán félig kihúzom. Annyira kell vissza. De pont ezért kell kihúzni. Ezért az érzésért. Hogy kell belém. Hogy tudjam, milyen nélküle. Vagyis félig nélküle. Kegyetlenség lenne teljesen kivenni. Ezzel játszom hát. Be és ki. És közben a középső ujjam a csiklómon köröz. Aztán már a középső három, mert olyan nedves leszek, hogy egy ujjal már nem is megy a simogatás. De bármilyen jó is, mindig érzem a különbséget. Jobban hiányzik, mint valaha.

Remélem, hogy megbocsátja ezt a buta kis csapongó levelet nekem. Még elég ziláltak a gondolataim az előzmények miatt.

Nagyon hiányzik.

[dropcap]Lili[/dropcap]

 

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Áradunk

Hogy kiélvezzem

A tánc maszti

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen hajdobálás ízű. Selymesen áramló.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Áradunk

August 6, 2017

Két szárnya van

August 4, 2017

Forróság van

August 4, 2017

Egyre mélyebbre

July 7, 2017

Kattints a képre az orgazmus meditációs programokért:

Kattints a képre az orgazmus meditációs programokért: