Újra meg újra


Mindjárt indulnunk kell. Egy perc vagy 10. Pé szülei bármelyik pillanatban megérkezhetnek. Én pedig semmi másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy Pé basszon meg. Újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Örökké. Folyton. Nem elég egyszer. Százszor sem lenne elég. Vagy ezerszer. Úgy éget, hogy azt érzem, ez soha nem múlhat el. 

[fancylist]

  • Én: -Ezt nem hiszem el. Hogy lehetek folyton ilyen nimfó?
  • Pé: -De ez jó. Csak most mindjárt el kell indulnunk. De ha hazaértünk, megduglak.
  • Én: -Ja. Persze.
  • Pé: -De tényleg. Ahogy beléptünk az ajtón már duglak is.

[/fancylist]

És kínomban nevetek. Mi mást tehetnék? Addig is beteszem a gésa golyóimat, mert az is valami. Pé meg leellenőrizte, hogy biztosan jó helyen van-e.

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Karok közt

Itt vagyok

Rózsaszirmok

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen középen ízű. Más innen.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Amim csak van

June 17, 2018

Sok mindent szoktam

June 6, 2018

Az igenek

May 26, 2018

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018