Poly


Emlékeztek Jaiyára? Érdekes (bár igazából annyira nem meglepő) cikket olvastam nemrég róla, illetve arról a szokatlan  családmodellről, aminek ő a központi figurája, háztartás két férfivel és egy gyerekkel. Legalábbis most, a jövő még nincs kőbe vésve.

Nem kis teljesítmény hat évig fenntartani egy hármas kapcsolatot, de nekik sikerült. Pedig valljuk be, két embernek is elég nehéz lehet együtt, hát még háromnak, sőt idővel négynek, ahogy a gyermekvállalás is a képbe lépett. Persze van izgalmas és jó oldala is a dolognak legalább annyi. Arra készültem, hogy írok majd okosakat, de valahogy nem tudok. Amúgy kicsit irigylem őket a szívem mélyén, be kell valljam, pedig nem vágyom több férje.:)

A kommentekbe nagyon tanulságos beleolvasni. Érdekes, hogy ki hogyan él és ítél meg egy ilyen kapcsolatot, mit lát bele a viszonyokba, miközben igazából fogalma sem lehet arról, hogy milyen lehet benne lenni, mert még ha hasonló felépítésű kapcsolatban élt is, legalább annyira különbözhet a Jaiya-féle verziótól, mint ahogy két “normál” párkapcsolat  is különbözhet.

Kedvencem a legfelső komment. Egy olyan hölgy írta, aki szerint teljesen normális (amúgy szerintem is az, ha mindenki ezt akarja), ha a nő van a kapcsolat középpontjában, és több férfipartnere van, míg ugyanez fordítva természetellenes.

Jó volt kitekinteni kicsit a szokások kerítése mögül. És meglepődtem a sok támogató jellegű kommenten. Amikor nyitott kapcsolatokról olvasok, általában a legrosszabb fogadtatásra szoktam számítani, miközben az az igazság, hogy vannak alternatív gondolkodású emberek is.

A cikket Tristan Taormino – OpeningUp oldalán olvastam. Az OpeningUp kifejezetten a nyitott kapcsolatokról szól, és próbál segíteni azoknak, akiknek problémájuk van, próbálja bemutatni a lehetőségeket és alternatívákat, miközben egyáltalán nem akar senkire sem ráerőltetni semmit. Örülök, hogy találtam.:)

puding

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Ezt már láttad?

Amim csak van

Sok mindent szoktam

Az igenek

22 Comments

  • Dors
    January 18, 2012 at 13:36

    Millió köszönet, hogy megmutattad ezt a cikket. Egy egész világot nyitott meg előttem. Én nem kicsit irigylem ám Jaiya-t és el tudnám képzelni az életemet az övéhez hasonlóan. Persze csak úgy, hogy minden résztvevőnek jó legyen. A kommentekhez nem volt türelmem, de az általad említett elsőt még pont elolvastam. A hölgy arra hivatkozik, hogy a természet úgy rendezte el, hogy anya csak egy van, de apa több is lehet (lehetséges a megtermékenyülés több férfi által). Lehet benne némi igazság, bár a mi társadalmunk nem erre az elvre épült, matriarchális társadalom. Épp ellenkezőleg. Egy szultánnak lehet háreme… de ebbe most nem akarok belemenni. Teljesen feldobott ez a cikk, hogy ilyen van és lehetséges, és működik, mert… igazából nem tudtam magamról, hogy mi vagyok, egészen mostanáig. Azt hittem, hogy csak egy, a szokásosnál nagyobb libidóval megáldott nő. De ezek szerint nem. Hiszen többször előfordult már, hogy érzelmek is közrejátszottak a kalandozások folyamán. Most megismertem a kulcsszót: “polyamorous”. Van erre szép, hű és tömör magyar kifejezés?

    • puding
      puding
      January 18, 2012 at 16:13

      Nagyon szívesen.:))

    • puding
      puding
      January 18, 2012 at 16:20

      Nem tudom, hogy van-e rá jó magyar szó.:) Nekem is segített ez a szó, mert én meg azt tanultam meg, hogy nem vagyok az.:)

    • Lars
      January 19, 2012 at 08:51

      Sokkiterjedésű szerelem? Több irányú szerelem? Többes szerelem? :)
      A “poli” rész a kémiában több egymás melletti jelentéstartalommal bír. Jelenti a több szálon való kapcsolódást, amely hol szokásos sorozatba illeszkedő, hol általános sorozattól eltérő kapcsolatot, de nem hierarchikusan alá-fölé rendeltet.

      • puding
        puding
        January 19, 2012 at 10:27

        Lars, érteni értjük, de a kompakt, jó, magyar kifejezést keressük rá. Mert van a poligám szó pl. de abban nincs benne ennyire a szerelem és az érzelmi kötődés.

    • Lars
      January 19, 2012 at 11:14

      Azt hiszem túl tudatlan és ifjonc vagyok a feladathoz. :)
      Poligám példa kizárása, ahogyan mondtad, tényleg nem jó, mert ha egy nőre mondják, még az sem derül ki, hogy többférjűségi, vagy többnejűségi partner. És az érzelmi oldal marad ki leginkább.
      Az meg még nagyobb szívás, hogy a magyarban 3 szótag a szerelem. :)

  • Dors
    January 19, 2012 at 08:34

    Kérem az angolosokat, segítsetek egy jó fordítást találni rá :)

  • Dors
    January 20, 2012 at 01:10

    Még mindig nincs rá zanzás ötletem. De saját használatra, a “poly”-ból képezve: Polly, ha nő, és Paulie, ha férfi az illető (majdnem ugyanúgy hangzik) :) Bocs, most ennyi tellett tőlem. Még mindig várom a jobbnál jobb javaslatokat :)

    • Lars
      January 20, 2012 at 07:54

      Multilav? :)))

      • puding
        puding
        January 20, 2012 at 22:06

        Nekem ez tetszik:)))) Amúgy elvileg többszerelműség lenne. Lehet, hogy csak meg kell szokni.:)

  • Dors
    January 20, 2012 at 08:39

    Hát ez amolyan fából vaskarika. Sajnos, nem igazán magyarul van, de azért nem rossz próbálkozás, köszi. Nem lehet mindent tömören magyarítani…

  • Dors
    January 21, 2012 at 08:16

    A többszerelműség nekem jobban tetszik, még ha hosszabb ideig tart is kimondani :)

    • puding
      puding
      January 21, 2012 at 09:50

      ezt még egyszer régebben javasolta itt valaki, de csak tegnap jutott eszembe

  • figyelő
    January 22, 2012 at 14:05

    Nem olvastam bele a külföldi hozzászólásokba, csak a tietekébe, de a gyerekről eddig még nem esett szó. Bácsikából, kopaszodó játszótársból több is lehet valakinek, de igazodni csak egy emberhez tud. Nem is ugyanaz a helyzet, mint az anyákkal: ott erősebb az érzelmi vonal, ami vagy minden mást kizáró vagy talán még múlékony is. Nálunk viselkedésről, hozzáállásról, élethelyzetekről van szó, nincs anyatej, vékonyabb a rablánc, választani viszont muszáj.

  • figyelő
    January 22, 2012 at 14:08

    Nem olvastam bele a külföldi hozzászólásokba, csak a tietekébe, de a gyerekről eddig még nem esett szó. Bácsikából, kopaszodó játszótársból több is lehet valakinek, de igazodni csak egy emberhez tud. Nem is ugyanaz a helyzet, mint az anyákkal: ott erősebb az érzelmi vonal, ami vagy minden mást kizáró vagy talán még múlékony is. Nálunk viselkedésről, hozzáállásról, élethelyzetekről van szó, nincs anyatej, vékonyabb a rablánc, de választani muszáj.

    • Dors
      January 22, 2012 at 18:22

      Számomra nem teljesen világos, miért muszáj választania a gyermeknek. Két különböző “apától” különböző viselkedést, hozzáállást, élethelyzetkezelést tanulhat. Szerintem ez nem hátráltatni, hanem segíteni fogja az életben.

      • puding
        puding
        January 23, 2012 at 08:23

        én is egyetértek.:)

    • Lars
      January 22, 2012 at 18:31

      Jaja egyet kell értenem Dorsszal, ki mit lát, úgy arat!

  • Dors
    January 23, 2012 at 11:23

    Örülök neki. Még annyit hozzátennék, hogy éppen a gyerekek a legnyitottabbak és legalkalmazkodóbbak, tehát az “igazodni csak egy emberhez tud” szerintem nem állja meg a helyét. Hisz látom a sajátjaimon, mennyire tudják, érzik egészen kicsi koruk óta, hogy mi az, amit lehet, amit várhatnak az anyjuktól, mit az apjuktól, mit a nagyszüleiktől – és nemigen keverik össze. Igazodnak, ki-ki a saját vérmérséklete szerint, ügyesen, vagy nem annyira ügyesen, de szemmel láthatóan fejlődve az emberi kapcsolatok kezelésének terén. Néha érettebben reagálnak sok felnőttnél. Persze, máskor meg nem – de ezzel nincs is semmi baj.

    • figyelő
      January 27, 2012 at 23:25

      Nem a gyerekeket képzelem el a világ legszabadelvűbb lényeinek. Ha sarkítom a dolgot a divatosnak mondott/ hirdetett jelszóra (“döntse el maga, mi akar lenni”), nyilván éles vitákat is le lehetne folytatni. Viszont: ha egy felnőtt számára is kihívást jelent vagy problémákat okoz(hat) egy ilyen kapcsolat: miért ne lehetnének ezzel így fokozottan a gyerekek is?

  • puding
    puding
    January 29, 2012 at 02:23

    Pont azért nehéz a felnőttnek, mert másban nőtt fel, más mintákat látott, ezért az olyan érzések, amik nem férnek bele a szokásos kerékvágásba, azt erősítik benne, hogy nem normális. Ezért nehéz. Kialakult hitrendszere van, amivel meg kell küzdenie.
    Egy gyerek még szabad. Ő még megfigyel és beépít. Az ő világa lehet nagyobb, mint a mai felnőtteké volt annak idején. Pláne ha közben szeretik, és tudja, hogy ez a világ erős világ, ami megvédi őt.

    • figyelő
      January 29, 2012 at 09:50

      Ezek szerint a világ változik, korábban pedig nem fordulhattak elő hasonló helyzetek? Inkább filozófia, talán nem is tartozik szorosan ide, hogy ‘felszabadulásnak’ mondjuk -e ezt, mint a hatvanas években, fejlődésnek, hova és meddig fejlődünk vagy inkább van -e egy olyan pont, amit már egészségtelennek kellene vélni?

      A gyerekek tág világa, gondolkodása összetett dolog, nem is lehet egykönnyen megítélni, de egy hozzáértő nyilván okosabbakat tudna mondani nálam. Egyszerűen nem csak arról van szó, hogy a korlátokat ‘eltanulja’ a világból az ember. Benne van ez már akkor, amikor kiejti az első szavakat, mikor nem iszik a pöttyös pohárból, mikor a Gizi óvónénit jobban szereti, mint a láncdohányos dadust, vagy az egyik nagymamát szívesebben látogatja, mint a másikat. Rendszerez, osztályoz, így fogadja be azt, amit lát; fontossági sorrendbe teszi még az anyát és az apát is, nemhogy két férfit.

      Ha megfordítom a dolgot, az ember felnőttkorára tudja lebontani a gyermekkorát, a sémákat a gondolataiban, nem pedig gyerekként túllépni a ‘felnőttek dolgain’.

LEAVE A COMMENT

A puding most éppen középen ízű. Más innen.

Szexre születtem. Ágyak puha menedékébe, feltörő sóhajok közé, nedves igazságba. Világéletemben éreztem, már egészen kis koromban is, amikor még nem is tudtam mi ez, csak éreztem, és féltem tőle, mert tudtam, hogy ez egy uralhatatlan, esszenciális rész az életből, rész belőlem. A káoszom, amiben minden a legnagyobb rendben van.

Friss bejegyzések

Amim csak van

June 17, 2018

Sok mindent szoktam

June 6, 2018

Az igenek

May 26, 2018

Karok közt

May 22, 2018

Itt vagyok

May 18, 2018