Az 1001 éjszaka meséje

Arra gondoltam, hogy mögé térdelek és hátulról puhán hozzásimulok. A haja az álláig ér, nyakának íve kínálgatja magát csókra, harapdálásra, simogatásra vagy arra, hogy meleg és csiklandós íveket fújkáljak rá. A melleim puhán a hátához nyomódnak. Jobbra-balra, fel és le mozgok egy kicsit. Az az ilyen masszázs nekem is élvezet. Bőr csókol bőrt lágyan és izgatóan. Jobb pózt nem is választhattam volna. Végigsimítom a combjait, ő pedig közben a párja keményen előremeredő szerszámát nyalogatja és szopogatja most is olyan édesen, mint legutóbb.

Nem tehetek róla, na jó, nagyon is tehetek róla, de egyszerűen megrészegített a  látvány, hiszen ez a szopás ott történt szinte az orrom előtt. Lelki szemeim előtt pedig megjelent egy huncut játék. Az ő nyelve és az én nyelvem egy közös játékszeren játszanak, össze-össze érve. De rég is volt. Finoman húzódott vissza, és egészen bátortalanul kért bocsánatot, de ők most maximum egy kis simogatásra vágynak. Habár az estét előtte (és utána is) együtt töltöttük, ezt nem beszéltük meg előre. Félreértelmeztem a jeleiket. Az én hibám volt, nem nekik kellene ezért elnézést kérni. A saját szabályunkat is megszegtem ráadásul, miszerint óvszer nélkül nem szopok, de egyszerűen elszállt az agyam messzire.

Amúgy szép volt az 1001 éjszaka est, de az én ízlésemnek túl sokan voltak, és úgy tűnik, ez már eléggé állandó. Áttérünk inkább a pénteki klubozásra. Hazaindulás előtt még táncolni akartam. Pé azt mondta, ő nem táncol, de esetleg csinálhatnánk úgy, hogy én vonaglok, ő meg tapiz engem közben. Ebben maradtunk.:)