Azt gondolom, hogy az eredeti cím, vagyis az embernek lenni nagyon is találó a sorozathoz. Ehhez képest a rendkívül elmés “A vámpír, a szellem és a vérfarkas” címet kapta magyarul, nem feltétlenül ilyen sorrendben. (A szakács, a tolvaj, a felesége meg a szeretőjét is idő volt mire rendesen jegyeztem meg.) Szóval van ez a sorozat, aminek a lényege valóban az, hogy milyen is embernek lenni, pláne ha szörnyeteg is vagy. Mivel angol sorozat, a drámaisága, a képi világa, a hangulata nagyon is emberi. És habár fantasztikumról beszélünk, mégis megkockáztatom, hogy egészen hiteles, ami alatt nem azt értem, hogy ilyen egy szellem, egy vérfarkas és egy ember, hanem hogy véleményem szerint minden szereplő jó szimbóluma az útkeresésnek, elveszettségnek, a multidimenziós létnek. És ezért már nem mondom azt rá, hogy már megint újabb “misztikus” film, mert nagyon is sűrű, már-már emberi, és talán pont emiatt kevésbé szerethető, hiszen szinte olyan, mint a mindennapi élet, ezért nem egy csábító kiút az álmodozásba vagy épp a rémüldözésbe. Sőt néha egészen nevetségesen gagyi érzetem is van tőle, de ezt is szeretem benne.:) Pénteken kilenckor van, amikor én arra várok, hogy a tökéletes istennőm megjelenjen végre a képernyőn. Emiatt megvárom a sorozat hajnali ismétlését inkább.
Engem nem vonz valami “csupán” azért, mert gonosz vagy ördögi vagy sötét vagy veszélyes. Nem bukom a rosszfiúkra. Nem szeretek lázadni csupán a lázadás kedvéért. Nem vonz sem a pokol és ha már itt tartunk, sem a mennyország. Nem bukom a jófiúkra. Nem vonz a fény, az állandó idill, sem az a szirup, amit sokan szeretetnek neveznek (pedig szerintem nem az). És akkor mi igen?

Én az axn honlapján nézem a sorozatot. Az első rész után elég gagyinak gondoltam, viszont vonzott, hogy mennyire európiai a sorozat. Aztán megszerettem. Jó, hogy a sok amerikai film között valami ami másképp, emberibben, közelíti meg a problémát.
Igen, én is így voltam vele. És örültem, hogy nem adtam fel az első rész után.:)
Hmmm… azt hiszem el fogom kezdeni nézni, ilyen ajánlás után! Rosszul vagyok attól, ha valamit túl keserűen, vagy túl édesen tálalnak, mert nem hiteles, persze néha jól esik a rémüldözés és álmodozás, de csak nagyon kimerült állapotban.
Hát én feladtam az első rész után. Túl sok volt nekem ez a három így együtt.
A vámpír, a vérfarkas, a szellem, a zombi és a sorozatgyilkos – és ez még fokozható…
(Köszi a linket a vershez, cupp.)
Szívesen.:) Már máskor is jól megosztottalak.:)
Engem vonz a sötét oldal!
Jó lehet néha vámpírnak lenni, napfény ide, napfény oda!
én miért nem találom az axn honlapján ezt a sorozatot? mostanában esténként olyan sorozatnézős kedvem van…
Pont vége lett az első évadnak.:(