Hogy megijedek
- Dátum 2009. október 01. csütörtök
- Írta puding
- Kategória Lélek
12
Hogy megijedek mindig. Megrettenek, ha valami könnyű, ha valami szép. Még mindig. Leülök rajzolni, és szépet rajzolok, és nem értem. Nem értem, hogy most miért. Én nem is akarok igazából szépet rajzolni. Sokkal jobban szerettem ijesztő képeket rajzolni. Azt éreztem, hogy szívből jönnek, hogy őszinték. Azt éreztem, hogy van bennük erő és van bennük igazság. Amikor szépet rajzolok, azt meg hazugságnak érzem és üresnek. Félek, hogy azért rajzolok szépet, mert nem merek rondát, mert el akarom rejteni, ki akarom irtani, elásni, és virágot ültetni a sírjára. Már nem is merek rajzolni. Csalódok a harmóniában. Újra, meg újra, meg újra. Aztán felmegyek a deviantartra és egy régi, ijesztő képem valakinek a kedvence lett. Szeretem azt a képet. Mindig úgy éreztem, elkaptam vele valamit. Valamit, amit nem tudok megnevezni, de ami nagyon is jelen van.
Big Cat
Nahát, mennyi rajzod van!!!
Hát van, ami nagyon nem az én világom, de a Diva azonnal elkapott, mert kép a képben!
(vagy csak én látok bele többet? – nem hiszem) Tetszik!!!
pudingocska
Én nem tudhatom, hogy te mit látsz bele.:) De bármit is látsz bele, az a tiéd.:)
Csája
Már egy ideje tetoválásokat álmodok a rajzaidból.
pudingocska
Csája, fogadd őszinte részvétem. Remélem, hamar elmúlik.
Jégboszi
Ha megvan a késztetés rajzolni kell!
Mindegy milyen lesz: szép vagy csúnya.
Valamiért annak ki kell jönnie. Nem lehet, s nem is szabad visszatartani.
pudingocska
Jégboszi, visszatartani lehet. Miért ne lehetne? Ez olyan, minthogy ki lehet mondani bármit. A semmiről is lehet órákat is beszélni, de nem érdemes.
Amúgy kedves a biztatásod, tényleg. Most szar hangulatban vagyok, ilyenkor nem sok dolog önt el lelkesedéssel.
Big Cat
Egyetértek!
Lumena
Unalmas is lenne, ha mindig, mindenki csak a szépet mutatná. Így nagyobb mélységekben ismerhetünk meg egy szeletet a világból. Furcsa,hogy pont a harmóniától félsz, nálam ez ellenkezőleg működik., és ne félj lerajzolni semmit. ( a felvételire nem mertem fejrajzot vinni, és pont azt hiányolták, szerencsére felvettek, de utólag belegondolva nyugodtan tehettem volna a portfóliómba.)
pudingocska
Lumena, nem a harmóniától félek, hanem attól, ami csak annak látszik.
Jégboszi
Hidd el ki kell engedni. S nem biztos, hogy később, ha újra előveszed a rajzot, ugyanúgy fogod látni. Nekem is van olyan rajzom, ami csúnya, mégsem dobnám ki soha. Oka volt, hogy létrejött. Néha csak megkönnyebbül tőle az ember. Néha szembesül valamivel. Néha pedig átértékel.
sod
És mi van akkor, ha a harmónia nem egy képedben lesz benne hanem az összesben együttvéve..?
Az ember nem csak a kicsit és kevesen veszi észre nehezen, hanem a sokat és a nagyon nagyot is.
Nagyon jól rajzolsz, soha ne hagyd abba!
Big Cat
A szép és az ijesztő rajzaid összessége vagy, s mindegyik tükröz valamit az akkori állapotodról. Emlékek ezek, amiket nem mindig kell megfejteni. Oka volt annak, hogy létrejöttek, ám azóta szertefoszlott az az ok vagy épp valami mássá alakult, ami megjelenik majd egy újabb rajzodba. Az alkotást nem kell megkérdőjelezni, csak hagyni kell elszabadulni…