Először a szemével kezdett simogatni. Az egyik legborzongatóbb dolog nekem, amikor érintés nélkül érnek a testemhez, amikor nincs tapintható kontaktus, de mégis a bőröm izzik, és kapkodnom kell a levegőt. Amikor félek megmoccanni, nehogy elmúljon a varázslat. Amikor úgy érzem, több vagyok egy testnél, csupasz a lelkem, akár egy érinthető játékszer.
Megcsodálta a külsőmet. Bókolt nekem. Egy nő őszinte, igaz bókjai voltak. Végigcirógatták a testem és a lelkem. Gyönyörűnek, csodálatosnak éreztem magam, és azt akartam, hogy mindig ilyennek lásson engem. A szépségem eszköz, amivel boldoggá tehetem, ettől nyer értelmet igazán.
Magassarkú cipője a combomon nyugodott, és végigfuttattam a kezem a neccharisnya dombocskáin. Pé közöttünk ült, amikor megcsókoltuk egymást. Az ajka egyszerre játékos és erőszakos. Harap, mintha fel akarna falni, mintha a magáévá akarna tenni.
Később kiszívja a nyakam, hogy megjelöljön. Nekem ez volt az első. Fizikai nyoma annak, ami közöttünk történt, annak hogy együtt voltunk, egymás testében, a lehető legközelebb.
Annyi, de annyi érintés, simogatás, nyalogatás és játék egyszerre több kéztől és több nyelvtől. A puncija egészen nyitott, mintha egyre azt akarná, hogy foglalkozzanak vele, és tényleg azt akarja.
Pé először csak nézni akart minket. Nem akart elmulasztani egyetlen apró sóhajt sem. Talán úgy gondolta, hogy így kap belőlünk a legtöbbet. Az egész látványt akarta, a hangokat akarta, de aztán ez mégsem volt elég. Kellettek az ízek. Kellett az érintés. Kellettek a punci lucskos, forró szorításai. Hallani akarta azokat a nyögéseket, amiket ő váltott ki.
Emma azt akarta, hogy Pé ne húzza el, azt akarta, hogy Pé gyors legyen és intenzív, és azt akarta, hogy Pé dugja seggbe, és Emma megkapott mindent, amit akart.
Uhhh, ez aztán az érzékletes és konkrét leírása az estnek, igazi kitárulkozás. Csak annyit fűznék hozzá, hogy kellemes éjszaka volt. :)
Gyönyörű leírás. Ezt csak lélegzetvisszafojtva lehet olvasni!
Arra gondolok, hogy micsoda szerencsés lány lehet ez az Emma :) No és ti? Megkaptátok-e vajon, amit akartatok, vártatok, amire számítottatok, készültetek?
Naná, hogy megkaptuk.:D És örülök, hogy tetszik a leírás.
Ez a fokozatos feszultsegnoveles fantasztikus. Az utolso bekezdes vegen egy ooht kellet visszafognom magamba. Kicsit sokan vannak itt, ahol irok:-)
Nagyon kulonleges leny lehet Emma, kar hogy filmen nem lehet megorokiteni… de jo ez igy, kell a pillanat varazsa, amit csak at lehet elni es megismetelhetetlen:-)
Köszönöm.:) Amúgy igen, mindenkinek kell saját megélt élmény. Egy film nem összevethető a valósággal. Emma pedig tényleg nagyon különleges. Imádom.:)))
“A szépségem eszköz, amivel boldoggá tehetem, ettől nyer értelmet igazán.”
Tegnap ilyenkor olvastam a bejegyzésedet, de ez a mondat többször is eszembe jutott a nap folyamán:))
Ez a mondat nekem is nagyon tetszik!!!
Mindenkinek kellenek Emmák.
(Elprofanizálhatnám: Emmá’ igen.)
De nem teszem. Szép volt.
Köszönöm mindenkinek.:)
Imádom az írásaid:)) is…
Amikor megírom ami történt, átélem újra, de valahogy minden sokkal tudatosabbá válik. Ezért szeretek írni. És ezért imádom, amikor finom dolgok történnek velem.:)))
(Te meg mikor jösssssssszzzzzzzz már?)
http://velvet.hu/blogok/muffin/2009/09/07/edesharmas_a_szvingerklubban/
Köszönöm, hogy szólsz, de már észrevettem a cikket abból az 5000 olvasóból, aki egy nap alatt itt járt. Meg is feküdt a blogom, és szegény szolgáltatónknál is hírhedt leszek, azt hiszem.:))
Reklámhelyeket kellene értékesitened ennyi látogatónál.
Ez csak ideiglenes dolog. Meg jó nekem itt. Nyugalom van. Béke van. Ha reklámoznék, úgy érezném, hogy kötelességeim vannak, hogy fenntartsam az olvasóközönség érdeklődését. Jó nekem, hogy szabad vagyok. (Még akkor is, ha felkopik az állam, hehe.)
mondjuk, azért remélem, hogy a Tik-Taknak sikerült egy kis reklámot csinálnom.:)
Ehh, felesleges, minden csoda 3 napig tart. :)
:)