Mennyire más valahogy mostanában az életem. Megváltozott az életritmusom. Reggel fekszem le aludni, és délután ébredek. Talán összefüggésben van azzal, hogy vámpíros történeteket olvasok, talán nem.
Amióta a mosogatógép mosogat, rájöttem, hogy mennyi időt töltöttem eddig mosogatással. Sokat. Azóta ennek az időnek egy részét felhasználom arra hogy egy kicsit nagyobb rend legyen, és minden nap megcsinálok valamit. (Valami kis dolgot.:)
A smink témára nagyon sok időt szánok (ezért írok ide keveset), hiszen amim van, tudás (ami persze bővítendő folyamatosan), lelkesedés (pénzből és eszközökből nem állok a legjobban) azt belefektetem, méghozzá örömmel. Az, hogy a tudásom szinte kézzelfoghatóvá válik, és átadható, óriási öröm nekem, és sok önbizalmat ad.
Gyakran járok piacra. Általában kiegyensúlyozott vagyok, talán úgy fogalmaznék, hogy béke van bennem magammal kapcsolatban és a világgal kapcsolatban. Ugyanakkor nem mondanám, hogy tele lennék energiával. Viszonylag gyenge vagyok. Ellenben az allergiám javulni látszik, de az is lehet, hogy ezt csak én képzelem.
Pé mostanában állandóan tapiz, és meg bírnám zabálni érte.
A Case Western Reserve University kutatóinak hálás téma lenne a tapizás-allergia-belső béke-mosogatás összefüggéséseineknek vizsgálata:-)) Hmm. a piaci hentes is belejátszhat?
Én is imádom, hoyg egy nagyobb ebéd után nem kell annyit gályázni..
…meg kéne már tanulni sminkelnem, öregszem.
és ha sminkelni fogsz, akkor nem fogsz öregedni?:D
dehogynem, csak majd titkolom :D
Miket olvasol?
Az Anita Blake vámpírvadászos sorozatot. Már a hatodik kötetnél járok.:)
Igen ismerem! :)
A hatodik nagyon akciódús rész:)) Hamarosan megismered Nathanielt… szeretném majd, ha mesélnél, mit gondolsz róla:)) Esetleg, ha, netalántán lesz kedved:)) Részemről (persze Jean-Claudeon kívül), ő is szívügy:))
Nagyon örülök, hogy tetszenek.
Az a helyzet, hogy ahogy írtam, a legutolsó részét olvastam.:) Vagyis azzal kezdtem, és nem értettem semmit. Azért is érdekelt nagyon, hogy onnan, ahonnan indult, hogy jut el oda, ahol most van. Mert be kell valljam, minden egyes rész egyre kevésbé tetszik. Nekem egyre elszálltabb az egész, és túl sok benne a szex. Komolyan.:D Most a nyolcadik részt taposom, tehát azért olvasom, gőzerővel, mert érdekes, és izgalmas is, csak valahogy számomra egyre többször csúszik át az “ez már fárasztó” határvonalon.
Bevallom, hogy nekem egyik figura se lett a kedvencem eddig, sőt inkább azt mondanám, egyik szereplő sem az esetem. Más világ vagyok, ők összevalók, én meg nem vagyok összevaló velük.:)
Viccen kívül azon goldokodtam pár napja, hogy mennyivel másabb, ha az ember olvassa a szexet, vagy ha nézi. Mert az egyik részleteit te képzelheted el, a másikat pedig eléd rakják. És így olvasva mindig egy kicsit töményebb. Nem feltétlenül élvezetsebb, csak több:))
Értelek:))
Nem csak az olvasás miatt. Amikor a szexről írnak, akkor le kell hogy írják, mit éreznek, mik a benyomásaik (haha), mit élnek át. A cselekményen kívül kap az ember egyfajta belső kóstolót minimum az egyik szereplőből.
Amikor a szexet nézed, ez csak akkor áll, ha van hozzá szöveg, vagy egyéb olyan kellően megkomponált hangulati elem, ami belülre visz, és ami miatt nem maradsz a felszínen.
Szerintem.:D
Szerintem is. Igazad van.
Szóval összességében aprólékosabb, részletesebb, érzelemdúsabb. És miközben átéljük a saját érzelmeinket, talán épp valaki más részletes átélését is olvassuk, amit pedig nehéz összeegyeztetni a saját fantáziánkkal… hm… ennyire még sose gondolkoztam ezen:))
Érdekes én is vámpíréletet élek mostanában. :D Jah és mindig kitalálod sminkes témában,hogy miről szeretnék olvasni! Félelmetes. :)
A mosogatógépes elméletben naagy nagy igazság van.