Felé fordultam. Átölelt. A fejem a mellkasára tettem, a kezemmel a puha, göndör szőrökkel játszadoztam. A hajam befurakodott a szájába is, de kiköpte. Csodának éreztem, amiért van bőrünk, ami érintkezhet. Mintha pont ez lenne az élet értelme, hatalmas, óriási áldás. Éreztem a testében áramló meleg harmóniát. Minden rendben van. Minden tökéletes. Akkor mondtam neki, hogy néha úgy érzem, mással boldogabb lenne, hogy talán nem én vagyok az, aki tökéletesen illik hozzá, akitől megkaphat mindent.
Azt kérdezte, le akarom-e passzolni. Dehogy is akarom. Épp ellenkezőleg. Úgy érzem, kevés vagyok, túl keveset adok, hogy többet érdemelne. És mintha lenne benne egy csomó potenciál, ami miattam nem tud élni, nem tud kiteljesedni igazán. Miben? -kérdezte tőlem. Munkában, szexben, lélekben, bármiben.-mondtam én. Nem tudom konkrétan megmondani, ez egy érzés. Azt mondta, neki tökéletesen jó velem. Boldog. És tényleg az. Abban a pillanatban tényleg az. Abban a pillanatban én is tényleg az vagyok.
Aztán majd széthullik minden megint. Elsiklunk egymás mellől, vagy szembekerülünk, vagy mittudomén. Lesz, ami lesz. Kapok újra rendesen levegőt az orromon. Szép, nagy levegőket veszek ott a mellkasán. Biztos az ő kilélegzett levegőjét is. De ha megint bokán rúg véletlenül, én direkt fogom visszarúgni.
Hozzászólások:
, pudingocska, tovább kép, (3): 
azért csinálom, hogy leszoktassam a dolgozókat a munkahelyi netezésről. Tessék...
, Dors, tovább kép, (3): Már háromszor írtam hsz-t ehhez a képhez, de eddig sosem fogadta el a rendszer (”túl...
, gia, tovább kép, (3): lassan jó lenne rászoknom, hogy NE a munkahelyemen nyissam meg a blogod 
, Gabor, tovább kép, (3): Zseniális kép! És milyen pajzán! 
, Jade, A kutya esete a másik kutyával, (4): amikor a melóhely ajtaja mellett feküdt egy sérült fekete cica...- , pudingocska, tovább kép, (3): Szívesen:).
, bakocska, A kutya esete a másik kutyával, (4): Atyaég… és senki nem állt meg… döbbenet… 
( - , Gabor, tovább kép, (3): Huh, de jó ez a kép! És milyen jó ez a pasi, valami istenien gyönyorű farka van, oh my god!...
, Magnolia, A kutya esete a másik kutyával, (4): Ez most nagyon meghatott… :’) Csodálatos, hogy az...- , Dors, A kutya esete a másik kutyával, (4): Ó, istenem. Könnybe lábadt a szemem.
- , pudingocska, Szinte, (2): Egyszerűen annyira lenyűgözö ;tt a főcím, hogy muszáj volt. Amikor...
, Csája, Szinte, (2): Drága virágoskertem, ne nézzél ilyeneket, mert nem fejleszti a személyiségedet! Tudom, az...
, Gellért, Épp betűtípusokat nézegetünk, (1): wtf - , Csája, Rémálmok Maszti utcában, (6): ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
, Édi, Rémálmok Maszti utcában, (6): Pudingocska, te már ismered a történetet, de háááátha másnak is tetszik Éppen...
tapasztalatom szerint az a megoldás, ha egyikünk sem köt kompromisszumot… tudom, hogy ez önzőnek hangzik, meg minden, de ha valamiről tudom, hogy másképp fogom csinálni ha lesz legközelebb, akkor ez az
olyan sok minden volt, amiről azért mondtam le, mert ő azt hitte, hogy az nem lenne jó nekünk – és viszont
Alapvetően allergiás vagyok a kompromisszumokra, de mégis jelen vannak az életemben. Vannak. Akkor is, ha nem akarom. Van, hogy észre sem veszem őket, csak besurrannak a küszöb alatt. És van, hogy tudatosan kötök kompromisszumot.
Nem tudom, hogy létezik-e olyan, hogy valaki nem köt kompromisszumot. Talán az nem köt kompromisszumot, akinek nincsenek vágyai. Néha egyszerre, ugyanabban a pillanatban ellentétes vágyak vannak bennem, és nem tudom őket egyszerre megélni, és aztán választok, vagy egyszerűen történik valami, és máris megváltozott minden.
én itt inkább csak a két ember közti, egymás miatt kötött kompromisszumokra gondoltam
tény, hogy a legtöbb a mi esetünkben is ilyen küszöb alatt besurranó volt
Tudom, hogy arra gondoltál, én meg továbbgondoltam, hogy magammal is mennyit kötök.
Sztem még az is köt kompromisszumot, aki egyébként pulóvert köt.
De nem mindegy, milyet. Az apróságok, amikre könnyen hajlik az ember, mások, mint azok, aminek hajtásába belefeszülsz… az hosszú távon nem tartható…
Egyébként ahol sok a szabadság, ott nem is nagyon kell kompromisszum, csak érzéssel és ésszel kell együtt élni.