Fújjjogós, nyafogós

Van pár dolog, amitől személy szerint behányok, amikor partnert keresünk.
Gondoltam, megosztom. Mert habár ez csak az én véleményem, nem feltétlenül tükrözi a többség álláspontját, talán mégis érdekel valakit. Engem például biztos.:D

1. Amikor egy férfi felhasználóneve ka/ke kicsinyítőképzőre végződik. Grrr…
2. Az értelmiségi. Amikor valaki elmondja, hogy ő értelmiségi, és értelmiségi partnert keres. Kösz, nem. Nem csak a partnerkeresésben, hanem amúgy az életben sem szeretem a kihangsúlyozottan értelmiségit..
3. Igényes. Ez a másik szó, ami nálam rossz szájízű. Mert mi az igényes? Szempont kérdése. Amikor azt olvasom, hogy igényes, arra asszociálok, hogy az illetőnek rengeteg az elvárása velem szemben, és ezt nagyon nem szeretem.
4. Az üres adatlap semmi információval. Az ilyen nekem sima, mint a teflon, nem tudok semmibe belekapaszkodni. Aztán küld egy egysoros levelet, hogy “ismerkedünk”? Mit vár erre?
5. Szörnyű helyesírás. Tudom, bagoly mondja… De van amikor már nekem is fáj, ami oda van írva. Egy adatlapon meg pláne… Tudom, viccesen hangzik, de amikor Mr.-éket megismertük, már épp lemondtak arról, hogy találnak bárkit is a sok jelentkező közül. Ők írtak nekünk. Kiemelték, hogy végre egy adatlap, ahol figyeltek a helyesírásra.:D

És írunk választ. Legalább is akkor, ha valaki legalább arra vette a fáradtságot, hogy párként írt nekünk. Pl. hogy “Úgy tűnik, eltérnek az elképzeléseink.” Jelezve, hogy kösz, de más világ vagyunk, nem egy irányba visz az utunk. Nem azért mert én jobb vagyok, vagy szebb, vagy mittudoménmilyen, hanem mert nem egymást keressük. És erre besértődnek, és visszaírnak egy választ, hogy mégis miből gondoljuk. Nem kell ismernem az ő elképzelésüket, elég, ha ismerem a saját elképzeléseimet ahhoz, hogy tudjam, kösz, veled/veletek nem szeretnék együtt lenni.
Annyi minden árulkodik. Hogy mit ír magáról, hogy mutatkozik be, mi a neve, milyen képei vannak. És kép alatt nem azt értem, hogy egy szépség-e vagy sem, hanem a fotó körülményei, a háttér… De ez az, amibe kár belemenni.
Tapasztalatból tudom, ha valakivel kapcsolatban nincs meg bennem a kíváncsiság, akkor az zsákutca. Ha csak egy kicsi rossz érzésem is van, akkor is. Pét meg mindig azzal ugratom, hogy elmehetne profilozónak, annyira sokat meg tud mondani valakiről. Néha elég egy fotó. Vagy pár mondat. Néha még ennél is kevesebb. Az évek alatt megtanultam (sok “én megmondtam” tapasztalat), hogy az ösztönében bízhatok. Ha nem teszem, mindig megszívom.
A partnerkeresés olyan, mint Hamupipőke cipője. Ha nem jó rád, nincs értelme erőltetni, nem ő a te párod.

És nem értik meg, hogy nem chatelünk. Pedig le van írva. Fekete betűkkel, fehér alapon.