Test

Fú, komplex ügy. Nem volt energiám Rinnek se válaszolni a témában.

-Az ötéves érettségi találkozónkon voltam, amikor is megnéztük a régi osztályéneklési versenyek videóit. És arra gondoltam, hogy úristen, mennyire nem voltam elégedett a testemmel, az alakommal, pedig X év után madarat lehetne velem majd fogatni, ha megkaphatnám azt a testet, én pedig elvesztegettem egy csomó értékes időt az elégedetlenkedésemmel. Rengeteg nőt ismerek, aki nem elégedett magával. Kár.

-Rinn nemrégiben szépnek titulált, ami nagyon kedves tőle, pedig nem is találkoztunk még. Én nem tartom magam szépnek. Ha már valamilyennek tartani kell magam, akkor “csalogatónak” nevezném a külsőm. (Azt is főleg akkor, amikor ezt kifejezhetem ruhával, meg sminkkel, meg hajilag is.) Van akinek egy hájas disznó vagyok (nem is kevés). Van akinek semmilyen (ők is sokan vannak). Van akinek bájos vagyok. Van, akinek ellenállhatatlan (meglepő, de van ilyen is, és bizony a külsőm ehhez elég meghatározó). Van, akinek igénytelen. Meghatározna engem bármelyik is? Hát nem. Mégis rengeteget befolyásol minket az, hogy milyen a külsőnk. Ha nők vagyunk, akkor pláne, mert arra kondicionálnak minket, hogy szép legyél lányom, mert ez az egyik legfőbb értékünk. Pláne, ha ez a szépség természetes adottság, nem pedig plasztikázás, mert a plasztikázott nő is lehet szép, de az igazán szép nő szépnek születik, és az majdnem olyan, mintha arisztokrata lenne. A plasztikázott meg inkább újgazdag. Merthogy a szépség érték. És ezt főleg ugye az érzi, aki nem felel meg az aktuális szépségideálnak, és emiatt egy csomó mindenről lemarad. Kövérnek lenni meg egyenesen bűn, és ha kövér vagy, tuti sose lesz belőled amerikai elnök se.

-A nagyon nagy ő szerintem zseniális film. Ami miatt nekem nagyon bejön az a különbség, ahogy a ronda csajok, meg a szépek viselkednek, mert elég jól látszik belőle, hogy mennyire befolyásolja a viselkedésünket, hogy hogy érezzük magunkat a bőrünkben. És bizony befolyásolja, nagyon is.

-Pedig, hogy mit tartunk szépnek, az nagyrészt kondicionálás. Legszebb példám erre a 11. századi Japán, ahol azt gondolták, a fehér fog ronda. Csak az lehetett szép, akinek fekete volt, a foga, és a nők festették is feketére a fogaikat rendszeresen. Sok példa van az őrültebbnél őrültebb szépségideálokra, a káros trendekre, amiken ma szörnyülködünk, vagy mosolygunk, pedig ma sem vagyunk jobbak, sőt …

-A súlyom: 88 kiló, két homokóra veszett el bennem, hehe). (évek óta vagyok ekkora, nem nőttem nagyobbra)
Mi zavar benne a legjobban? Hogy speciális (és drágább) boltba kell mennem, ha jó ruhát akarok venni magamnak. (igaz előnye az is, hogy kevesebb boltot kell végigjárnom) Hogy naponta sokszor hallgathatom, olvashatom, hogy ez nem jó, nem szép, nem egészséges, meg bele is fogok halni.

-Amikor a DL-ben végre lett szexhinta, baromira örültem. Aztán amikor beleültem, folyton az járt a fejemben, hogy le fog szakadni alattam.

-Hová akartam kilyukadni? Sehová, csak le akartam ezt írni.