Hála annak, hogy az amcsik idióták és csináltak egy Dr House összefoglaló részt, kapcsolgattam a tévét, és akkor pottyantam a Friderikusz most-ba. Volt egy riport egy amcsi nevelőtáborról nehezen kezelhető (értsd szülőknek nem szót fogadó) gyerekekről. A gyerekek nyugtatót kaptak, soha nem lehettek egyedül, megalázták és összetörték őket, fizikailag is erős igénybevételnek tették ki őket. A végén volt egy több órán át tartó éjszakai vizsga, ahol jeges vízzel teli hordóban is kellett x időt eltölteni, fizikai próbák is voltak, meg ilyenek. A fiúk és a lányok külön vizsgáztak. A vizsgán, ha úgy gondoltad, hogy nem tudod tovább csinálni, akkor feladhattad. Ha így tettél, akkor jól beléd verték, hogy egy utolsó lúzer vagy. 15 fiú adta fel és csak egyetlen lány. (Őt mondjuk vígasztalták a nevelők, nem lúzerezték le.)
Aztán a Friderikusz 3 magyar gyerekekkel foglalkozó embertől kérdezte meg a véleményét. (Javítóintézetes gyerekpszihológus, pedagógiai tanácsadó, és kriminálszociológus, vagy mi) Kíváncsi voltam a véleményekre, és kellemesen meglepődtem. Mind a 3an korrektnek, gyakorlottnak, hozzáértőnek tűntek. A hozzáállásuk, a véleményük, a tapasztaltságuk teljesen korrekt volt. És kénytelen voltam adni a világnak megint egy pipát a sok szarság mellé, amit mi emberek csinálunk.