szurkol

Szurkolok magamnak, hogy jobban legyek, mert még mindig iszonyú furán érzem magam. Azt hiszem benyomok egy jegeskávét, jó erős kávéból.
A clubba mindenképpen elmegyünk, úgy döntöttünk. És fogok alkoholozálni is, hiányoznak a Vili koktéljai, pláne, hogy ingyen van, hehe. (habár nem tudom, hogy van-e még ott Vili…)
És nem tudom mi az, ami miatt jobban bejön nekem egy gruppen a clubban, mint itthon, de valami miatt ott mindig jobb.
Szeretnék jacuzzizni, és megfogadtam, hogy most bátrabb leszek és nem olyan félénk. Fogok kezdeményezni, ha úgy érzem, hogy valaki nagyon bejön nekem és kész, nem várom meg, amíg felszednek.
Persze ugyanakkor semmi garancia rá, hogy lesz/lesznek számomra/számunkra szexuálisan izgalmas emberek éppen most, éppen ott…

Felhívás

Amennyiben van olyan csajszi, vagy pár, aki szívesen csatlakozna ma este hozzánk egy Dreamland látogatásra, az jelentkezzen.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy velünk kell lenni egész este…
Szombat lévén szóló pasik nem jöhetnek. Csajoknak a belépés ingyenes, pároknak 10ezer forint (vagy 5, ha először jöttök).

mintha

mintha be lennék rúgva, pedig nem is ittam/ettem alkoholt. Nem igazán értem. Kóvályog a fejem.

ami jó, az jó

Pé: – Isteni volt ez a reggeli. (sóhaj)
- Hát igen, swingerezésről álmodtál, isteni volt a reggeli, mi jöhet még ezek után? Mondjuk esetleg szopjalak le?
- Persze, de sima szex is jöhet.

álmodtunk

Pé álmodott. Álmában swingerclubban voltunk megint, aholis a kezébe kaparinthatta a kedvenc swingeres csajsziját.
Pé: Nem is emlékszem, hogy te mit csináltál.
Pudingocska: Lehet, hogy ott sem voltam.
- De, tuti, hogy ott voltál. Nélküled nem mennék swingerklubba.
- Basszus, legalább álmodban engedd meg magadnak, hogy nélkülem menj el swingerezni.
- Ja, már tudom, te egy csajjal voltál álmomban. Jó nagy kavar volt.
- Érdekes, mert én meg leszbiset álmodtam. Az volt az érdekes, hogy álmombam egy valóságshow szerűségben szerepeltem, sok más csajjal együtt. És az egyik csajjal félrevonultunk egy szobába, becsuktuk az ajtót és onnantól kezdve, csak nyögéseket lehetett hallani.
- Akkor nekem jobb volt, mert én teljesen végigjátszottam a műsort.
- Jó neked. Tudod, hogy legutoljára december 30-án voltunk clubban?
- Hát igen, elég régen volt. Sürgősen el kellene mennünk megint.
- Hát nem nagyon érzem ma túl jól magam a bőrömben, de ha arról van szó, akkor esetleg össze tudnám kalapálni magam. Dehát most nincs erre 10 rugónk.
- De van egy csomó zlotyink, meg koronánk, be kellene váltanunk, és akkor lenne pénzünk a dlre. Sőt, ha beszervezünk egy új párt, akkor csak 5 rugó lenne.
Hát szóval így kezdődik. Ha van egy álmod, akkor ne hagyd, hogy letörjék a kedved, valósítsd meg!

aktuális nyitó kép

www.freshnudes.net

mert tetszett, azér…

“Tudjátok az életben nincsenek leckék. Ez egy megtévesztés. Az emberek azt gondolják,  mert erre lettek tanítva, ezt hitették el velük -, hogy azért vagytok a Földön, hogy megtanuljátok a leckéket. Nem ismeritek a leckéket, így soha nem tudhatjátok, vajon megtanultátok-e őket vagy sem. Nem tudjátok, vajon helyes volt-e a megoldásotok, még akkor sem, ha megközelítettétek a leckét. Azt gondoljátok, hogy ez egyfajta akadályverseny vagy útvesztő. Arra tanítottak titeket, hogy a dolgoknak márpedig ez a rendje.

A leckék. Saját tapasztalatom alapján úgy találtam, hogy ez egyáltalán nem így van. Nincsenek leckék. Nektek, metafizikusoknak azt tanították, hogy az életnek van valami meghatározott célja, mégpedig az Egység, a Szellem, Isten megértésének metafizikai célja. Pedig nem így van. Nem így van. Soha nem érthetitek meg az egységet, azt csak megtapasztalni vagytok képesek. Soha nem érthetitek meg Isten elméjét, mert Istennek egyáltalán nincs elméje. Ott soha nem találjátok meg a választ, mert az nem ott van.
Tudom, hogy ez egy kissé elkeserítő, és mikor ezt felismertem, az engem is megdöbbentett. És is elkeseredtem kissé, hiszen összes energiámat ezeknek a dolgoknak a felkutatására fordítottam, arra, hogy megtaláljam az Egyet, megtanuljam a leckéimet, hogy nagy nehezen megtaláljam a mennyországba és az istenekhez visszavezető utat. Egy nap jött a felismerés: “Elég volt.” Felismertem, hogy a mennyország az angyalok birodalma, az élet itt a Földön a ti interaktív élő művészeti galériátok. Végigmentek minden egyes napon, élvezve, érezve és magatokba szívva az élményeket. Ennek semmi köze sincs a leckékhez, ez egy tapasztalás.
És akkor mit vesztek ki a tapasztalásból? Az öröm érzését? Vagy azt a tényt, hogy megtapasztaljátok, milyen is lezuhanni egy kétemeletes épület tetejéről? Ez csak egy tapasztalás.
Ez nem Isten leckéje, ez nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltatok, ez nem a sors vagy a végzet keze. Mindössze meg akartátok tapasztalni a zuhanás élményét.
Sok embert ismerek, beleértve Mr. Belushit is, aki túlságosan sok alkoholt ivott. Néhányan közületek szintén ezt tettétek. Egy apró kis jelet akasztottatok a fejetek köré, ami azt meséli:

- Hello, a nevem Bob, alkoholista vagyok.

És ezt magatokkal cipelitek. Úgy érzitek, hogy gyengék vagytok. Úgy érzitek, hogy valami baj van veletek. Felcímkézitek magatokat. Miért nem cserélitek le azt a címkét a következőre: -Nagyszerű ivási tapasztalattal rendelkezem.� Ez mind erről szól Shaumbra. Az élet egy interaktív művészeti galéria, és ti vagytok az Új Energiás Művészek. Ti vagytok azok, akik fogjátok az energiákat, játszotok velük, felfedezéseket
tesztek általuk, teremtetek bennük, és megtaláljátok bennük az örömet � a ti
örömötöket.”

Tanítói Sorozat, 11. Shoud

párkapcsolat

Már sokszor megállapítottam, hogy én alkalmatlan vagyok a párkapcsolatra. Ezt most nem azért írom, mintha gáz lenne, hanem mert egyszerűen már napok óta foglalkoztat a téma.
A házasság gondolatától meg egyenesen kiráz a hideg. Te az enyém, és a tied…
Én nem akarok lenni senkié se, hiszen egyelőre még a magamé se vagyok, ha már itt tartunk.
Én nem tudom elképzelni, hogy egyetlen férfiaval éljem le az egész életemet, bármennyire is szeretem, bármennyire is azt érzem, hogy ott a karjaiban, meg egyszerűen csak vele olyan jó, hogy bárcsak mindig ilyen nagyon jó lenne. Aztán alig fél óra, vagy még annyi sem és már fordulok el, már nyom, már sok nekem.
Nem tudom elképzelni, hogy kiválasztok egy embert és aztán már csak őbelé leszek szerelmes, soha-soha másik férfiba, vagy nőbe, vagy ha mégis, akkor tuszkolom vissza magamba sebesen, és nem engedek magamhoz közel semmilyen esélyest a páromra hivatkozva, hogy dehát miatta… Holott dehogy miatta, magam miatt, mert félek, hogy veszélyes lesz és sok lesz, és akkor választanom kell, és bántani fogok és akkor majd nem tudok a szemembe nézni.
Rohadt bűntudat, az egyik legdurvább cucc a világon.
Néha úgy nézek a világra, mintha ufo lennék, mintha most látnám először. Figyelem az embereket, magamat is beleértve, aki akkor épp egy idegen. Nézem őket és figyelem, hogy milyen furcsa vallás is ez a párkapcsolat. Hogy mit és hogyan tesznek, és csóválom a fejem a sok veszteség láttán. Figyelem, hogy minden egyes kompromisszummal, hogyan hal el egy darabka élet. Olyan sokféleképpen lehetne, de nem választjuk, mert van egy hitrendszerünk, ami szerint élünk. Hiába nem hiszünk Istenben, akkor is egy vallást követünk, akkor is hívők vagyunk.
Néha olyan rohadt dolog a szabadság, hogy bármit választhatok, de nem teszem. A veszteség úgy tud fájni.
Pláne, ha nincs is mit választani, még szó sincs róla, mégis érzem a köteleket, a szemellenzőt. Ez van.
Pének naponta sokszor elmondom, hogy szeretem. Egyszerűen annyira eltölt, hogy nem tudom nem mondani, nem megölelni, nem szeretni. Egyszerűen ez van.

aktuális nyitó kép

nine and a half
by someone else
Nikon D70

Salma

Vettem egy Marie Claire-t.
Címlap: Salma Hayek a szexi kismama
4 lapozással később: Salma Hayek Camparit reklámoz, lapos hassal és két rámászó szexi csávóval…